A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

béri száma közölje. A döntés értelmében a megyék tsz-fejlesztési tervüket Sándor Józseffel, Fehér Lajossal, az FM egyik vezetőjével, továbbá azzal a KB titkárral konzultálják meg, akihez megyéjük tartozik. Kádár János szóbeli bejelentése alapján döntöttek arról is, hogy a határozat teljes szövegét meg kell küldeni a „baráti országok testvérpártjai" politikai bizottságainak a követek útján, akik ezáltal maguk is megismerkedhetnek azzal. (MOL-M-288. f. 5/154. ő. e.) 69 A KB üléséről a közlemény 1959. október 23-án jelent meg a Népszabadságban. 70 Apró Antal (1913-1994) 1953 novemberétől 1956. november 3-áig a Minisztertanács elnökhelyettese, november 7-étől iparügyi miniszter, 1957. május 9-étől miniszterelnök-helyettes. Megalakulásától tagja az MSZMP IKB-nak, illetve KB-nak és az IIB-nek, illetve a PB-nek. 71 „Az államhatalmi és államigazgatási szervek munkájának további javításáról és a gazdasági vezetés átszervezésének előkészítéséről" c. határozati javaslat öt fejezetre tagolódik: „I. Az Országgyűlés tevékenységének fejlesztése". Ennek 1. pontja az ülésszakok és a bizottságok munkájában még meglévő formalizmus kiküszöbölését és az építő jellegű vita fejlesztését jelöli meg feladatként; 2. pontjában pedig azt hangsúlyozza, hogy a törvényalkotás mellett az Országgyűlés munkájában megfelelő helyet kell biztosítani a legfontosabb gazdasági, kulturális, kül- és belpolitikai kérdésekről folytatandó sokoldalú vitáknak. „II. A Minisztertanács munkájának további javítása". 1. pontja szerint: az MT munkája tartalmasságának fokozása érdekében fontos, hogy megvitassa tagjainak beszámolóit a területükkel kapcsolatos fontosabb kérdésekről, a törvények és kormányhatározatok végrehajtásáról, valamint a miniszterelnöknek az Országgyűlés elé terjesztendő beszámolóját; az MT feladata a tanácsok végrehajtó bizottságainak a mainál hathatósabb irányítása. A 2. és 3. pont az MT Gazdasági Bizottsága munkájával foglalkozik, meghatározza annak összetételét, miszerint elnöke az MT elnökhelyettese, elnökhelyettese az OT elnöke legyen, tagjai pedig a pénzügyminiszter, a külkereskedelmi miniszter és a Közgazdaságtudományi Intézet igazgatója. „III. Az ipar szervezetének és vezetésének fokozatos átalakítása" c. fejezet hat pontban foglalva a következőket tartalmazza: az ipar szervezete egyszerűbbé, a vezetés hatékonyabbá váljék; a korszerű technika alkalmazása és műszaki fejlesztés lehetőségének biztosítására a vállalatok összevonásával új, nagyobb egységeket kell létrehozni; az „egylépcsős" irányítási rendszer kialakítása az iparigazgatóság, illetőleg a tröszt megszüntetésével; az üzemek összevonását sokoldalú elemző tanulmányokra épülő tervek alapján a Gazdasági Bizottság hagyja jóvá, a minisztérium belső szervezetét az új helyzetnek megfelelően a miniszter alakítja ki; az átalakítást a legnagyobb körültekintéssel és óvatossággal kell végezni, biztosítva, hogy az „zavartalanul menjen végbe és elősegítse az ötéves terv irányzatainak teljesítését és túlteljesítését"; az előkészítés 1960-ban, a teljes átszervezés három év alatt fejeződjék be. „IV A tanácsok gazdasági és igazgatási hatáskörének bővítése". Az 1. pont rögzíti, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének előrehaladásával szükséges a tanácsdemokrácia és a tanácsok gazdasági szervező tevékenységének fejlesztése. A 2. pontban leírtak szerint növekedne azon ügyek köre, amelyekben kizárólag a tanács-plénum hozhat döntést. A 3. és 4. pont a járási tanácsok feladataival, hatáskörével foglalkozik. Ebben többek között szó van arról, hogy döntési jogot kell biztosítani a gépállomások gépeinek, a rövid- és hosszúlejáratú hiteleknek, a korlátolt mennyiségben rendelkezésre álló anyagoknak (pl. építési anyagok, műtrágya) a tsz-ek közötti elosztásában, a gépállomások igazgatóit a járási tanács nevezze ki. Az 5. pont szerint ha egy-egy megyében vagy járásban befejezik a mezőgazdaság szocialista átszervezését, az egymáshoz közel fekvő 1000-nél kisebb lélekszámú községek igazgatási apparátusát egy székhely-községben kell összevonni. A 6. pont tartalmazza, hogy az ipari és közlekedési tevékenység irányítása a megyei tanács hatáskörébe kerüljön. Az utolsó két pont a tanácsok hatáskörébe tartozó vállalatok számának növeléséről, illetve a szabálysértési ügyintézés egy részének a községek hatáskörébe utalásáról szól. Az V fejezet a határozat végrehajtásával foglalkozik, miszerint: ezen irányelvek szerepeljenek a kongresszusi beszámolóban; a PB foglalkozzék azok fokozatos konkretizálásával és gondoskodjék az állami vonalon való kidolgozásáról, a megfelelő intézkedések életbeléptetéséről. Az országos fontosságú rendszabályok elhatározása előtt a KB újból foglalkozik e kérdésekkel. 72 Az 1957. 7. sz. tvr. intézkedik az egyes minisztériumok összevonásáról és megszüntetéséről. 73 A Ganz és a MAVAG egyesítéséről a PB 1958. november 12-i és december 9-i ülésén tárgyalt. (MOL-M-288. f. 5/103. és 107. ő. e.) Az egyesítés gondjairól szól a Népszabadság 1959. június 23-i számában megjelent cikk: „Jegyzetek a Ganz-Mávag-ból." 74 Itt a megyei tanács szerveiről van szó. 75 Csergő Jánosról van szó, aki 1954-1962 között kohó- és gépipari miniszter volt. 76 Hidas István (1918-) 1950-től az MDP Budapesti Bizottságának első titkára, 1951-től 1953-ig a KV titkára. 1952 novemberétől 1953 júliusáig a Minisztertanács elnökhelyettese, 1954 októberéig nehézipari miniszter, ettől kezdve ismét miniszterelnök-helyettes 1956. október 27-éig. 1957. júniusától a KGM Kereskedelmi Főosztályának vezetője volt. 379