A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

bizonyos dolgokért legyen felelős. Ez pillanatnyilag nincs meg, és csak bizonyos tervekre talán utalni lehet. Ezzel kapcsolatos lenne az is, elvtársak, ha mi felelősségteljesebb munkát akarunk végezni, akkor nézetem szerint ehhez az átszervezéshez bizonyos kádererősítések is szükségesek. A kádererősítésnek viszont van egy sor akadálya. Minisztériumokban nem olyan a színvonal, amilyennek kellene lenni, és ez nagyon sokszor azért van, mert nem mennek be olyan képzettségű emberek dolgozni, mert az ottani fizetés nem adja meg a lehetőséget. Inkább ott marad az üzemben, nem megy el a minisztériumba, és hiába, munkát követelni felkészületlen emberektől, felelősségteljes munkát, jó munkát, nem lehet. Én csak egy dologra utalok: legalább egy könyvre menő az a munka — építjük azt a strandot Csepelen —, ami a legalább 200 tárgyalás meg huzavona eredménye, mindez azért, hogy egy vacak strandot felépítsünk. Megvan a pénz, de mondom, legalább 200 tárgyalás volt már ideáig, de még van egy dolog: kiderült, hogy az építési engedély nincs is meg hozzá. Ez abból is adódik, hogy olyan káderek vannak, és olyan az egész munkastílus, hogy nincs felelős. Nem kell ez a rengeteg szerv, mert ez öl meg bennünket, és ez kerül rengeteg sokba. A másik megjegyzésem az lenne, hogy az átszervezés végrehajtásának egy nagyon szigorú menetközbeni ellenőrzését kellene megszervezni, valahogy a Központi Bizottság vagy a Politikai Bizottság részéről, mert azok a dolgok, amelyek nálunk feltűnnek, azok rendkívül vontatottan mennek, sok hibával. Ismerik az elvtársak az átszervezés körüli problémákat is, a gondokat, meg a bajt, azt, hogy a jó mellett mennyi sok gondot okoz a Ganz-MAVAG egyesítése. Általában ha ilyen dolgokhoz hozzányúlnak, az mindig egy sor zavart és egyéb dolgot jelent. Ezért jó lenne, ha a Központi Bizottság is rajta tartaná kezét az egész dolgon. Ezt azért húzom alá, elvtársak, mert a második ötéves terv első két esztendeje nagyon feszített valami lesz. Ha még most plusz átszervezés is jön hozzá, és esetleg egy rossz átszervezés, vagy az átszervezés során elkövetett komolyabb hibák, nekünk visszatartja az ötéves tervet. Itt van a IV/3-as pont; azt hiszem, elvtársak, ezt nyugodtan ki lehetne hagyni, vagy összevonni a négyes ponttal, mert ez itt egy általános óhaj lenne, hogy járási tanácsoknak minden erejükkel arra kell törekedni, hogy ... - és akkor felsorolja, hogy mire. Azt hiszem, erre itt nincs szükség. FÖLDES LÁSZLÓ elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! Én néhány részletes kérdéshez szeretnék hozzászólni, megmondom elöljáróban azt, hogy egy kicsit meglepetés volt nekem ez az előterjesztés, miután legutóbb abban maradtunk, hogy a gazdasági és állami életünk átszervezésével javaslatainkat a kongresszusig nincs időnk elkészíteni, nem tudjuk kidolgozni. Ennyiben volt ez meglepetés. Az elvtársak bizonyára abból indultak ki, hogy valamit mondani kell a kongresszuson ezekről a kérdésekről is, és ez helyes. Erről mondani kell valamit. Ez az előterjesztés feltétlenül lépést hoz előre és javulást a munkában. Amit én most gondolatként szeretnék felvetni, az az Országgyűléssel kapcsolatos. Igaz, amit az Apró elvtárs elmondott, hogy az országgyűlési képviselők jobban dolgoznak, többet tesznek, hogy megbízatásuknak eleget tegyenek. Erre nem is vonatkozik ez az előterjesztés. Az Országgyűlésről szól, s az Országgyűlést illetően helyes is, ami itt van, hogy a plénumokon szabadabb viták legyenek. Az ittlévő elvtársak többsége képviselő, s tudják, hogy ott a legnagyobb fegyelemre van szükség, hogy végig ülje egy-egy képviselő az ülésszakot. Amit azonban az ember na361