A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

2. Javaslat az államhatalmi és államigazgatási szervek munkájának további javítására, az iparvezetés fokozatos átszervezésére. Előadó: Apró Antal elvtárs. APRÓ ANTAL

70 elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! Pártunk VII. kongreszszusának irányelvei a szocializmus építésének meggyorsítása, a proletárdiktatúra államának erősítése érdekében fontos feladatként jelölifk] meg, hogy tovább kell javítanunk az államhatalmi és az államigazgatási szervek munkáját, tovább kell fejleszteni egész közéletünkben a szocialista demokráciát, a dolgozó nép alkotó tevékenységét. Az irányelvek azt is előírják, egyszerűbbé, olcsóbbá, hatékonyabbá kell tenni a népgazdaság irányítását. A fentiekben megjelölt célok megvalósítása érdekében a Politikai Bizottság a KB elé határozattervezetet készített megvitatás céljából.

71 Ebben a határozattervezetben az Országgyűlés, a Kormány munkájának további javítására, az ipar szervezetének és vezetésének fokozatos átalakítására, valamint a tanácsok gazdasági és igazgatási hatáskörének bővítésére teszünk javaslatot. Az előterjesztésben lévő javaslatokkal kapcsolatban rövid indoklást szeretnék elmondani. Az első fejezetben az Országgyűlés munkájával foglalkozunk. Az Országgyűlés munkája, a képviselők tevékenysége az utóbbi években fejlődött. Országgyűlésünknek jelenleg 338 tagja van. A megyékben megalakultak a megyei képviselőcsoportok, legtöbb helyen a párt első titkárának vezetésével. Ezekben a képviselőcsoportokban mind rendszeresebb a munka. A megye lakosságát érintő közérdekű kérdésekkel foglalkoznak a képviselők, mind többen foglalkoznak gazdasági kérdésekkel, termelőszövetkezetek fejlesztésével, kulturális és szociális problémákkal. Ügy gondoljuk, hogy ez a szervezett munka jó hatással van a lakosság politikai hangulatára is. Az utóbbi hónapokban sokszáz beszámolót, fogadóórát tartottak a képviselők, látogatják a termelőszövetkezeteket, politikai gyűléseket tartanak, vagyis a képviselők szélesítik a párt tömegkapcsolatát, mint az Országgyűlés tagjai mindjobban ismertekké válnak. Úgy gondoljuk, hogy ebben az irányban kell továbbfejleszteni az Országgyűlés munkáját. Nálunk az Országgyűlésnek komoly politikai szerepe van a közvélemény formálása, az ország tájékoztatása szempontjából. Ezért az Országgyűlés munkájába több tervszerűséget kell bevinni, biztosítani kell, hogy a szocializmus építése során felmerülő, megoldásra váró jelentős feladatok megvitatásra kerüljenek az Országgyűlésben. Azt szeretnénk, hogyha megélénkülne az Országgyűlés munkája, fejlődne a kritikai szellem, építő bírálat, a referátumok, hozzászólások ne legyenek sablonosak, vitatkozó szellem alakulna ki. A közérdekű kérdésekben hasznos lenne többször igénybe venni az interpellációk módszerét. Itt megjegyzem, hogy 1959-ben összesen 3 interpellációt jegyeztek be. A PB úgy látja, hogy az Országgyűlést jobban fel kellene használni az ország tájékoztatására és a közérdekű kérdések megvitatására, nem szabad megengedni, hogy az Országgyűlés munkája elszürküljön, hogy csak egy szavazótestület legyen, hanem olyan aktív törvényhozó testületté kell, hogy váljon, amely a mi viszonyaink között a szocializmus építését, a közvélemény-formálást, az ország lakosságának tájékoztatását mindjobban elősegíti. A rövid határozati javaslatok ezeket a célokat szolgálják, a Politikai Bizottságnak lesz a feladata arról gondoskodni, hogy az itt lefektetett elvek szerint az Országgyűlés munkája tovább javuljon. A beterjesztett határozati javaslat II. fejezetében a Kormány munkájával foglalkozunk, javaslatot teszünk a munka további megjavítására. A PB-nek az a véle355