A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

Néhány egyéb gazdasági kérdés. Benkei elvtárs a tervezett gépállomási munkadíjakkal kapcsolatban úgy szólott, hogy a felső határát 120 forintra emeljük fel. Azt hiszem, hogy ez túlzás lenne és nem is indokolt. Miért nem indokolt? Az idén a gépállomási normálhold önköltsége 120 forint körül van. Viszont tudjuk azt, hogy a gépállomások több mint 5000 traktort kaptak. Jövőre kapnak vagy 10 000 traktort, tehát a nagyobb traktorpark következtében jobban eloszlik a költség, és reálisan előáll az a lehetőség, hogy az új gazdasági esztendőre 100 forint körül szabják meg a normálhold önköltségét. Ha ezt tudjuk, egyáltalán nem lenne értelme, hogy a régi tsz-ek önköltségi áron felül kapják meg a gépi munkát a gépállomásoktól. A gépvásárlással kapcsolatban Czinege elvtárs felvetette, hogy Karcagon, Túrkevén, ebben a két tsz-városban, úgy néz ki, hogy megérett a helyzet a gépállomások gépeinek átadására a tsz javára. Mindkét városban, úgy tudom, hogy a pártértekezleteken élesen fel is vetették ezt a kérdést. Azt javaslom, hogy a Központi Bizottság bízza meg a Politikai Bizottságot ennek megvizsgálásával és a megfelelő intézkedések meghozatalával. Benkei elvtárs a műtrágyára vonatkozóan kérdést tett fel, hogy az idei új tsz-ek megkapják-e jövőre is a műtrágya kedvezményeket? A határozati javaslatból is kiderül, hogy az új tsz fogalmában két esztendőt értünk: az idei új tsz-t és az ezután alakuló új termelőszövetkezetet. Ebből következik, hogy két évig jár a kedvezmény az ilyen tsz-eknek. Eltérés az idei rendszertől csupán az lesz, hogy nem adunk sem 100, sem 70 kg-os határt, mert nem győzzük műtrágyával. Felvetette Cseterki elvtárs azt, hogy a tsz-ékben jobban kell törekedni a szarvasmarhánál a tenyésztői munka megjavítására. Való igaz, hovatovább az állatforgalmi vállalat nem tudja megfelelő mennyiségű hízó alapanyaggal ellátni a tsz-eket. Éppen ezért előtérbe kerül a saját tenyésztés. Viszont a tsz-ek jelentős része nem vállalja az ezzel járó rizikót és terhet. Ennek leküzdésére az új 3004esben néhány módosítás és intézkedés történik, amely jobban ösztönöz a tenyésztői munka megjavítására. Többek között arra, hogy az olyan üszőket is, amelyek tenyésztésre nem alkalmasak, mert anyjuknak nincs elég tejhozamuk: legalább egyszer borjaztassák el, és utána borját és az anyát is hizlalják meg. így tehát a húsárutermelés is több lesz. ^Losonczi elvtárs szóvá tette, hogy a saját erőből való építésre a saját anyag felhasználásra a 3004-es nem ösztönöz eléggé. Ez így van. Az új kormányrendeletben megfelelő intézkedés lesz, amely jobban ösztönöz erre. Az is igaz, amit Birkás elvtárs mondott ezzel kapcsolatban, hogy a tsz és egy kicsit az apparátus is lebecsüli a saját erőből való építkezést. Jelenleg elég széles körű ma az a hangulat, hogy pl. az egyszerű, dorongfás építkezések kivitelezésére hívjunk létre megyei építő vállalatot, és az építse meg ezeket az egyszerű ólakat. Ezzel szemben mi azt mondjuk, hogy minden tsz-ben hívják létre a saját építőbrigádokat, vegyenek fel a tsz-be egy-két kőművest, ácsot és ez az építőbrigád végezze el ezeket az egyszerűbb építkezéseket. Felmerült a vitában a tsz-párttitkárok, általában a párt- és tanács-funkcionáriusok szakmai továbbképzése. Én teljesen egyetértek azzal, amit Kádár elvtárs ezzel kapcsolatban mondott. Azt ti., hogy funkcionáriusaink előzetes szakmai kiképzése nem lehet előfeltétele a szervezési munka megindításának. Ettől függetlenül foglalkoznunk kell funkcionáriusaink szakmai továbbképzésével. Vannak is bizonyos elképzelések már erre vonatkozóan, és van is bizonyos gyakorlat a me353