A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

Nyáron tüntetés volt, most rendkívül jól dolgoznak. Egy akadémiai tanár az elnök ott. A gödöllői akadémia egyik tanára

21 kérte, hogy ő tsz-elnök akar lenni, gyakorlatban akarja megmutatni, hogy mit tud az akadémia. Hát azt mondtuk, hogy legyen. Befejezve, elvtársak, hozzászólásomat, én azt szeretném, hogy nagyon nagy súlyt helyezzünk arra, elvtársak, hogy ne csökkenjen a termelés. Azt nem elég kívánni, elvtársak, azt csinálni kell, és itt nagyon pontosan kell tudni, hogy mit csinálunk. A háztájinál maradás, meg etetés és még más dolgok nincsenek tisztázva teljesen. Bizonyos értelemben érzelmi kérdés, és rendkívül nagy harcot kell folytatnunk, mert arra a háztáji gazdaságra úgy néznek a mi embereink — valószínű, nem Pest megyei dolog ez —, hogy ott maszekoskodik. Nekünk, szerintem, 2-3 éves átmenetet kell biztosítani, s lehet biztosítani. Én úgy számoltan és úgy láttam, ha mi nem leszünk merevek és türelmetlenek az állatok bevitelével, hanem engedünk, hogy először a növénytermelésben legyen a közös gazdálkodás, munkaegység ilyen módon, ahogy itt szó volt róla, utána szervezett takarmánytermeléssel, növeléssel át lehet hidalni, elvtársak, és előbbre, sokkal messzebbre, előbbre lehet menni. Itt, elvtársak, a hagyományos eszközökkel is lehet közös gazdálkodást folytatni, mert azért most már lélektanilag kezd káros lenni, mindinkább a kint maradt paraszt azon számít, úgyis bemegyek. Tartalékol, már nem törekszik előbbre jutni, és ez a közellátásban komoly kárt fog okozni nekünk. Meggondolandó, hogy egyszerűbb típusokkal nem lehetne-e gyorsabban előremenni, így biztosítanánk mindkét feladatnak a megoldását. Igaz, hogy nem egyszerre a legfejlettebbet, de átmenetet tudnánk biztosítani. Én nagyon alaposan tanulmányoztam Engelsnek és Leninnek ezeket a tételeit, és nézetem szerint mi nem vesszük ezt eléggé figyelembe. Nem vesszük figyelembe, és fizetünk azzal, hogy csökken az állatállományunk és a hústermelésünk is. Ezt meg lehetne oldani, ha türelmesebben csinálnánk. CSETERKI LAJOS

22 elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! A Politikai Bizottság által előterjesztett anyaggal, értékeléssel és javaslatokkal egyetértünk. Az ott adott elemzés és megállapítás érvényes a mi megyénkre is. A mi megyénkben ebben az évben igen jelentős felfejlődés történt. A termelőszövetkezetek megszilárdítása az előző évekhez hasonlítva viszonylag gyorsan ment végbe, és megteremtődött egy olyan feltétel, hogy tovább lehessen menni, és a termelőszövetkezeti mozgalomban egy további lépést lehessen tenni. A Politikai Bizottság elemző anyagában szó van az elkövetett hibákról. Ezek a hibák ránk is érvényesek, a márciusi központi bizottsági határozat megjelenése után az erők átcsoportosítását

23 nem elég gyorsan hajtottuk végre, és sok községben még utána is szervezés volt. Ezeknek a politikai hibáknak a súlyát később vettük észre a Megyei Pártbizottságon, és a súlyát most is lehet érezni olyan jelenségekben, hogy előfordulnak ma is olyan hangok és vélemények, amelyek úgy fogalmazzák meg — különösen augusztus és szeptember hónapban találkoztunk ezzel — a tavaszi központi bizottsági határozattal kapcsolatos véleményüket, hogy miért álltunk le? Ahol a politikai munkát nem végeztük el tavasszal a szervezés idején, azokban a községekben a nyári hónapokban és különösen a nagyobb mezőgazdasági munkák idején igen nagy nehézségeink támadtak, és a legtöbb politikai nehézség ott jelentkezett. A 10. oldalon az anyagban az okok között megemlíti [sic!], hogy jelentkezett a tavaszi nagy felfejlődés után egy elbizakodottság. Van ilyen, elvtársak, feltétlenül ezzel számolni kell, de van ennek egy másik oldala is, ott, ahol nehézségek jelent294