A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

történik. Mi azt gondoljuk, hogy egynéhány napon belül eszközöljük a javítást, amit itt meg lehet csinálni, és valamikor a jövő hét közepén ki kell bocsátani abban a bizonyos párton belüli körben, amiről itt szó volt. Utána úgy véljük, hogy mód nyílik a szöveg még egyszeri és további javítására is. Az elvtársak megkapják a korrigált szöveget mondjuk a jövő hét második felében. Kérjük, hogy miután megkapták, két héten belül írásban küldjék be a Titkárság, vagy a KB Iroda címére, ha még vannak észrevételeik. Mi úgy gondoljuk, hogy a publikálás előtt még egy valamilyen javítással szeretnénk elkészíteni. Kérjük, hogy ehhez járuljanak hozzá. De akkor már ezt napirendre és vitára nem bocsátanánk. Átszövegezzük, szétküldjük, a Központi Bizottság pedig két héten belül írásban küldje meg mint észrevételt, azt még egyszer összegezzük, megnézzük, milyen javítási lehetőség van, azt eszközöljük, azután publikáljuk. Tehát ez a felhasználás egyik lehetősége. Na, most a másik, amit itt figyelembe kell venni. Készül az ötéves terv irányelve. Az észrevételek egy részét ott is fel lehet használni. Azután a Szervezeti Szabályzat módosítására vonatkozó javaslatban lehet érvényesíteni, a kongresszusnak benyújtandó határozati javaslatban is, bár arra gondoltunk, hogy most nem készítenénk egy harmincoldalas határozati javaslatot. Tulajdonképpen lényegileg újra ugyanazt meg kellene ismételni az irányelvekben. Arra gondolok, hogy egy olyan határozati javaslatot nyújtanánk be, ami rövid, és ami jóváhagyja a kongresszusi irányelveket, az ötéves terv irányelveit, a Szervezeti Szabályzatra benyújtott javaslatokat. Ez az elképzelés. De lehet ott is még valamit aláhúznunk. Na, most a fölhasználás további lehetősége, hogy ott el fog hangzani három beszámoló. Azonkívül lesznek még ott külön fellebbezési, vagy nem tudom miféle kérdések tárgyalva. Na most, három beszámolóban lehet felhasználni. Mind a három beszámoló alkalmat ad arra, hogy bizonyos kérdéseket felvessünk, amit itt nem tudunk belesajtolni. Ebből nem csinálhatunk egy 150 oldalas könyvet. Ez is olyasmi, hogy napi értelemben használhassák az emberek, a kommunisták. Tehát három referátum lesz. Nekünk például az volt az elképzelésünk, hogy a Szervezeti Szabályzat kapcsán lesz egy referátum, nem tudom milyen keretben, egyórás, másfélórás, valamilyen keretben. Erről a módosításról - hát azzal tíz perc alatt készen lehet, hogy az mit javasol. Ellenben ez alkalmat ad arra, hogy a pártmunka néhány kérdéséről beszéljünk. Abban a beszámolóban. S azt a későbbiekben felhasználjuk. Kritika, önkritika, meg kádermunka, meg sok olyan kérdés van, amiről lehetséges a Szervezeti Szabályzatról szóló referátumban beszélni. Ezenkívül van még egy elgondolás. A Politikai Bizottságnak van rá határozata. Nem emlékszem pontosan, úgy tudom, hogy kilenc felszólalást készítenénk elő még a kongresszusra. Ezeknek az a célja, hogy egy-egy fontos kérdéscsoportot még mélyebben világítson meg. Itt különböző központi bizottsági tagokra gondolunk, hát így pl. az állami irányító munka kérdésében az a tervünk, hogy a Münnich elvtárs tartson egy megfelelően előkészített felszólalást, a gazdasági kérdésekben az Apró elvtárs, a kulturális kérdésekről Kállai elvtárs s így tovább, ki van osztva, akikre egy-egy ilyen nagyobb kérdéscsoport, tulajdonképpen a munkájuk értelmében is vonatkozik. Visszatérek még egyszer az itt érintett két fő kérdésre: a célra. Arra a célra, amit mint legfontosabb és összefoglaló célt a kongresszus a tömegek számára adhat. El lehet képzelni, hogy mindjárt a bevezető részben, ahol arról van szó, hogy a kongresszus erősítse meg ezt a politikát, hagyja jóvá, vagy utasítsa, hogy ezt folytassák - ott mindjárt lehet az általános központi kérdésekről beszélni. Ez nem 158