A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

juk a szakszervezeteket, hogy ott az ott dolgozó kommunisták tevékenysége révén változott meg a helyzet kedvezően, vagy hagyjuk úgy, ahogy most van. Én azt hiszem, meg lehet nevezni megfelelő módon az ott dolgozó kommunistákat is, anélkül, hogy ezt a jellegét változtatnánk, ami az összes szakszervezeti funkcionáriusra vonatkozik. Vannak erre ilyen bevált formulák: mondjuk elsősorban az ott dolgozó kommunisták munkája eredményeképpen. Nem is térek ki olyasmire, mint pl. az ifjúság átnevelése nemcsak a KISZ feladata, hogy ne legyen ilyen kicsengése - ezek mind helyes észrevételek, amit meg kell nézni. Nem is volt az a szándékunk, hogy az ifjúság átnevelését a KISZnek adjuk. Helyes az a megjegyzés is, esetleg utaljunk rá, hogy a magyar gazdasági élet szerkezete tartósan hátrányos. Meg kell ezt nézni, mert helyes a gondolat. Annak idején Magyarország félgyarmati ország volt, malmokat építettek stb., onnan ered a hibák egy része. Van egy nagyon fontos kérdés: ne olyan kategorikusan írjuk, hogy néhány év alatt befejezzük a szocialista átalakítást a falun. Én azt hiszem, hogy a Kiss elvtársnak van igaza a K. Nagy elvtárssal szemben. Lehet az nagyon határozott, ami ugyanakkor megfelel a lenini önkéntességnek is. Valami olyasmi formulát kellene találnunk, hogy az a célunk, sőt még hozzá lehetne venni, hogy olyan politikai és egyéb munkát kell végezni, amelynek eredményeképpen ez lehetséges lesz, de a párt ezt meg akarja csinálni. Szurdi elvtárs észrevételeivel általában egyetértünk; azt hiszem, helyes és lényeges, hogy a tizenöt év eredményei között legyen valami utalás a nép kulturális felemelkedésére is, és nemcsak ilyen gazdasági vonatkozásban. Nem értenék egyet azzal, hogy a mezőgazdaság, a gazdaságpolitika megoldotta a lakosság élelmiszerrel való ellátását, és vegyük bele, hogy időnként a sertéshússal zavarok vannak. Ez valahogy nem a kongresszusi irányelvekbe való. Az van odaírva, hogy alapjában megoldotta. (Fock elvtárs közbeszólása: az van odaírva, hogy zavartalanul, Szurdi azt mondja, hogy ne hagyjuk meg a zavartalanul!) [Kádár János]: Akkor azt kell írni, hogy alapjában. De nem mehetünk bele a részletekbe. (Fock elvtárs közbeszólása: ezt csak indokolásként mondtuk). [Kádár János]: A reáljövedelemnél kapcsoljuk össze a termelékenység emelésének arányát, azt hiszem, lehetséges. Dabronaki elvtárs amit felvetett, hogy az összes fegyelmi határozatok érvényesek, csak a kizárás — a legsúlyosabb — nem lép azonnal érvénybe. Azt hiszem, ez így van. Óriási különbség van az olyan fegyelmi határozatok között, ami megrovást vagy egyebet oszt ki és aközött, hogy kizárják a pártból. Az, hogy ez így minden további nélkül, egy pillanat alatt ne történhessen meg, arra szolgál védelmül ez a szervezeti pont. Azt hisszük, hogy ez helyes, és meg kell tartanunk. Óriási minőségi különbség van még a szigorú megrovás végső figyelmeztetés és a kizárás között is. Ez már mondjuk az a jog, hogy védhesse a létét a párton belül az illető. Ahhoz ad bizonyos feltételeket, és helyes volna megtartani. Itt van az, hogy az értekezlet kooptáljon vagy ne kooptáljon és hány százalékkal. Ez a javaslat nem érinti azt, hogy a Központi Bizottságnak joga van 15%-ban kiegészíteni önmagát, ez megvan. Itt arról van szó, hogy a pártértekezletnek ugyanannyi joga feltétlenül van, de lehetne nagyobb jogot is adni. Itt egy páran beszélgettünk közben, és az a véleményünk, hogy eltekinthetünk ettől, hogy a pártértekezlet 30%-ban kiegészíti - nem kell. Ti. a normális pártélet időszakában 150