Nyulásziné Straub Éva: A Kossuth-emigráció olaszországi kapcsolatai 1849–1866 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 34. Budapest, 1999)
A lengyel felkelés időszaka 1863-1864
késnek az egyeztetést 289 . A felkelést a lengyel emigráns kormány irányította, s a magyar-lengyel szervezés összehangolása érdekében Lubomirszky herceg Klapkával tartotta a kapcsolatot. Kora tavasszal még hitt abban, hogy a magyar felkelésnek a francia sereg segítséget nyújt Ausztria ellen 290 . Az olasz és a magyar mozgalom érdekében Garibaldi is ösztönözte Klapkát a lengyelek támogatására, illetve a lengyel felkelés adta lehetőségek kellő kihasználására 291 . Garibaldi örömmel vette Klapka pozitív válaszát, és igyekezett újabb akció tervét megbeszélni vele 292 . Garibaldi azonban ismét "túl gyors", mint a tettek embere, már kész a velencei expedícióra, hogy a lengyel felkelés adta helyzetet kihasználja és a szimpatizánsokat cselekvésre ösztönözze. Mint annyiszor, terve most sem nyerte el a király tetszését, ezért Klapka megpróbálja visszatartani: 1863 áprilisában nincs se pénz, se fegyver katonai akcióhoz, éppen ezért veszélyes a kezdeményezés. Klapka szerint a szervezetlen kísérlet kudarchoz vezet, és komoly károkat okozhat Olaszországnak és Magyarországnak a politikai elszigetelődés. Alapvetően fontos lenne kibékülni a királlyal és közös terv szerint cselekedni. Klapka óva intette Garibaldit az önálló cselekvéstől 293 . Párizsbantájékozódott ül. Napóleon álláspontjáról, aki az angolokkal való eredménytelen tárgyalások után egyenlőre nem kívánt a lengyel üggyel foglalkozni. Klapka tanácsot kért ebben a helyzetben Napóleon hercegtől, mi legyen a magyar emigráció álláspontja, hiszen 1849-ben a lengyelek támogatták a magyar szabadságharcot, most Magyarország erkölcsi kötelessége lenne a viszonttámogatás 294 . Napóleon herceg válasza 295 egyértelmű: A lengyel állam helyreállítását célzó francia-angol együttműködés meghiúsult. A franciák arról próbálták az angol és osztrák külpolitikát meggyőzni, hogy mindannyiuk érdekét szolgálja a történelmi Lengyelország helyreállítása, mert pontosan kellő mértékben gyengíti Oroszországot. Mind Anglia, mind Ausztria érdektelenséget mutatott a terv iránt, így — miután Mexikó leköti energiáit — Franciaország semmit sem tehet a lengyelek érdekében. Napóleon herceg szándéka szerint támogatná a lengyel felkelést, a lengyel állam helyreállítását, de III. Napóleon Mexikóval van elfoglalva. Az ottani események függvényében néhány hónap múlva elképzelhető, hogy Franciaország felülbírálja jelenlegi tartózkodó álláspontját. A beavatkozás érdekében Kossuth az olasz kormányra próbált nyomást gyakorolni. Álláspontja szerint azzal tudnák leginkább segíteni a lengyeleket és ezzel közvetlenül az olasz-magyar ügyet, ha Ausztriát kimozdítják semlegességéből és osztrák-orosz összeütközést provokálnak 296 . Hasonló gondolatokkal 289 Peruzzi levele Kossuthhoz, 1863. február 28. - Vb. 493. sz. 290 Lubomirszky hg levele Klapkához, 1863. március 2. — MOL R 90 I. 4118. — Vb. 494.sz. 291 Garibaldi levele Mordinihoz és Cairolihoz, 1863. március 2.—MOL R 901.4110.—Vö. 495. sz. 292 Garibaldi levele Klapkához, 1863. március 18. — MOL R 90 I. 4137. — Vó. 499. sz., ill. 1863. március 19. — I. 4139. — Vó. 500. sz. 293 Klapka levele Garibaldihoz, 1863. április 23. - MOL I. 4153. Vó. 502. sz. 294 Klapka levele Napóleon herceghez, 1863. március 4. — MOL R 90 I. 4121. — Vó. 496. sz. 295 Peruzzi levele Klapkához, 1863. április 3. — MOL R 90 I. 4148. — Vó. 501. sz. 296 Kossuth levele Minghettihez, 1863. május 24. - MOL R 901. 4167. - Vó. 504. sz., ill. május 24. után — I. 4232. — Vö. 505. sz: Kossuth személyes megbeszélésük után, melyet részletesen lejegyzett (504. sz.), elemző tanulmány készitett arról, hogyan lehet a lengyel felkelést az olaszmagyar érdekek szolgálatába állitani Ausztria Oroszország elleni aktivizálása esetén.
