Nyulásziné Straub Éva: A Kossuth-emigráció olaszországi kapcsolatai 1849–1866 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 34. Budapest, 1999)
Az emigráció szervezkedése az 1860-as évek elején
kai elképzelésen: népszavazás kiírását helyezte kilátásba, mely dönthet egy perszonálunión alapuló államszövetségi formáról. Kossuth 1862. május l-jén elvi hozzájárulását adta Canininak, hogy e terv alapján végezze tevékenységét, ugyanakkor a Kossuthnál lévő, általa némileg átfogalmazott példány alapján, beleegyezése nélkül, a neve alatt Milánóban nyilvánosságra hozták a konföderációs tervet 270 . Az alapjaiban Kossuth által már 1842-ben megfogalmazott nemzetiségi politika alapján kidolgozott dunai konföderáció gondolatát Klapka többször megbeszélte Garibaldival, akinek tetszett a Klapka által ismertetett terv, melynek ideológiai alapja az, hogy Magyarország függetlensége és egysége feltétlenül szükséges a nemzetiségek valódi egyenlőségéhez és megfelelő állami keretek közötti fejlődéséhez 271 . Garibaldi románokhoz szóló kiáltványának megjelenésekor Canini, akit Kossuth felhatalmazott arra, hogy a Dunai Szövetség tervét konstantinápolyi diplomáciai tárgyalásain felhasználja, rábeszélte Klapkát, hogy hozza nyilvánosságra saját kommentálásával, korábbra datálva, a közölttől némileg eltérő tervét 272 , ami azonban nem aratott osztatlan sikert. Klapkát erős támadások érték emiatt 273 , Kossuth is élesen bírálta, és felhívta figyelmét arra, hogy Garibaldi tevékenységében a „legvadabb szerencsétlen tervek vannak forrásban" 274 . Garibaldi és társai szervezkedése azonban rövid lélegzetű volt. Minden korábbi elvi hozzájárulás ellenére az akció megindulása után röviddel Garibaldit a katonai támadástól Ratazzi eltiltotta, ezzel a háború ismét elmaradt. Kiáltványának sikertelensége és a Garibaldi visszahívása okozta politikai csalódás Klapkát 1862 júniusában lemondásra késztette a Magyar Nemzeti Igazgatóságban betöltött tisztségéről 275 , s ezzel a bizottság meg is szűnt. Kossuth hamar megtalálta a megoldást a kialakult helyzetre: az Igazgatóság megszűnése nem befolyásolhatja az olasz-magyar politikai kapcsolatot, mivel ő mint kormányzó továbbra is képviselheti a nemzetet és tárgyalhat az olasz kormánnyal. A légió ügyének irányítása jelentett megoldandó problémát, mert az a Bizottság hatáskörébe volt utalva 276 . A kialakult új helyzet megoldására indult tárgyalások során Kossuthnak sikerült korábbi kérvényeiben rögzített, a légióval összefüggő követelését érvényesíteni: a légió irányítását áttették a hadügyminisztérium hatáskörébe, és elhatározták az olasz hadseregben szolgáló magyar katonák átirányítását a magyar légióba 277 . Az új szervezeti felépítésben Kossuth Türr Istvánt tábornoki rangban javasolta a Légió élére állítani 278 . Kossuthnak azt a korábbi kérését is teljesítették, hogy a déli területekről, 270 Vö. 443. sz. 271 Klapka levele Garibaldihoz, 1861. augusztus 16. — MOL R 295 22. t. Garibaldi — Vó. 397. sz. 272 Canini levele Klapkához, 1862. május 25. — MOL R 295 22.t. Canini — Vö. 447. sz. 273 Canini levele Klapkához, 1862. május 7. — MOL R 295 22. t. Canini — Vö. 443. sz. 274 Kossuth levél Klapkához, 1862. május 15. — MOL R 295 22. t. Kossuth — Vö. 444. sz. 275 Ennek okait elemzi, igen szenvedélyes hangon Kossuth Türrhöz irt levelében, 1862. június 24. — MOL R 90 I. 4061. — Vö. 449.sz. 276 Kossuth levele Türrhöz, 1862. június 24. — MOL R 90 I. 4161. — Vó. 449. sz, ill. Kossuth fiainak levele Kossuthhoz, 1862. július 6. — MOL R 90 I. 4066. — Vö. 452. sz. 277 Petitti levele Türrhöz, 1862. július 30. — MOL R 112 II.S.2.-458. — Vö. 456. sz. 278 Kossuth levele Türrhöz, 1862. augusztus 6. — MOL R 90 I. 4073 — Vó. 457. sz.
