Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16.-1895. január 13. 2. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

9.12.1 1893.január 15. A felhatalmazás megadatott, azzal a fenntartással, hogy a szóban levő vasút megszerzése iránt kötendő egyezmény feltételei végleges jóváhagyás előtt a minisztertanács elhatározása alá terjesztendők.

1 15. A Meteorológiai Intézet költségeinek összpontosítása földmívelésügyi tárca költségvetésében A földmívelési miniszter úr előterjesztése folytán a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr hozzájárulásával elhatároztatott, hogy a Meteorológiai Intézet költségei a földmívelési miniszteri tárcánál összpontosíttassanak, s ehhez képest a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium költségvetésében előirányzott hitelek a költségvetés tárgyalása alkalmával áttétessenek a Földmívelési Minisztérium költségvetésébe.

2 17.

a A magyar nemzeti lobogó használata a M. Kir. Pénzügyőrség tengeri járművein

3 A kereskedelmi miniszter úr előadta, hogy az 1892. évi február hó 9-én tartott minisztertanács felhatalmazása alapján hivatali előde megkereste volt a közös külügyminisztert, hogy a magyar nemzeti lobogónak a M. Kir. Pénzügyőrség, illetve a magyar tengeri hatóságok tengeri jármüvei számára való nemzetközi elismertetése iránt a szükséges lépéseket megtegye; a közös külügyminiszter azonban több szempontból ellentétes álláspontot foglalt el, s kijelentette, hogy a magyar kormány kívánságát nem tartja teljesíthetőnek. Ellenvetésképpen azt hozza fel, hogy az 1867. évi közjogi kiegyezésnél az az alapelv állapíttatott meg, hogy a Monarchia a külfölddel szemben mint egységes egész jelenik meg, s hogy a vám- és kereskedelmi szövetségben (VI. cikk) is kimondatott, hogy a Monarchia mindkét államának kereskedelmi hajói egy és ugyanazon lobogót használják. Szerinte abból a körülményből, hogy a vám- és kereskedelmi szövetség erre vonatkozó határozmánya csak a kereskedelmi hajókra nézve állapítja meg ezen intézkedést, nem következtethető az, hogy a törvényhozás e rendelkezését csakis a kereskedelmi hajókra kívánta volna szorítani. E felfogás mellett szól a nevezett miniszter úr nézete szerint a vám- és kereskedelmi szövetség VI. cikkének azon további határozata is, mely szerint mindazon ügyeket illetőleg, melyek a tengeri hajózás üzésére és a tengeri egészségügyre vonatkoznak, egyforma törvényes rendszabályok fognak a két fél között egyetértőleg megállapíttatni; ahhoz pedig, hogy a lobogóviselés kérdése a tengeri hajózás ügyeihez tartozik, véleménye szerint kétség sem férhet. E nézetet támogatja az 1884. év október 25-i kereskedelmi miniszteri rendelet is, mely a nem kereskedelmi hajói jellegű yachtok számára is a közös kereskedelmi lobogó használatát állapítja meg; továbbá az eddigi gyakorlat is ezen szabálynak felel 821