Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16.-1895. január 13. 2. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)
S zemély né vmutató Salacz Gábor 102, 103, 117, 156, 164, 351, 360, 364, 374, 380, 407, 410, 594, 598, 599, 640, 667, 673, 685, 737, 749, 752, 755, 761, 776, 777, 784, 824, 847, 937, 944, 959, 972, 976, 999, 1009, 1010, 1011, 1013, 1050,1083 Salamon Ferenc (1825-1892) történetíró, 1848 honvéd, később Nagykőrösön tanár, 1856-tól Pesten újságíró, 1867-től a Bp.-i Közi. szerkesztője, 1870-től a pesti egyetemen a magyar történelem tanára, az MTA 1. (1859), majd rend. (1871) tagja. 303 Samassa József (1828-1912) 1852 róm. kat. pappá szentelik, gimnáziumi tanár Nagyszombatban, később Pesten teológiai, 1861-től egyetemi tanár, 1869-1872 Deákp. ogy. képv., oszt. tan. a VKM-ban, esztergomi kanonok, 1871-től szepesi püspök, 1873tól egri érsek, 1905-től bíboros, 1872-től fh. tag. 594,694,971 Sándor Béla, bajai főispán. 139, 823, 824 Sándor János (1860-1922) 1882-től Torda-Aranyos vm.-nél szolgál, 1889-től alispán, 1891-től KisKüküllő, 1901-től Maros-Torda vm. és Marosvásárhely főispánja, 19031905 BM áll. titk., 1913-1917 büm. 73,607,610 Sándor, Obrenovic (1876-1903) 18891903 szerb király, -> Milán, O. fia, meggyilkolják. 196 Sarlós Béla 102 Schickedanz Albert (1846-1915) építész és festő, Bp.-en —> Herzog Fülöppel alkotják a millenniumi emlékmüvet, az új Műcsarnokot és a Szépművészeti Múzeumot, a Batthyánysíremlék tervezője. 1001,1090 Schlauch Lőrinc (1824-1902) 1847-től róm. kat. káplán, 1852-től teológiai tanár, 1859-től Mercyfalván, majd Temesgyarmaton plébános, 1872 kanonok, 1873-tól szatmári, 1887-től nagyváradi püspök, 1893-tól bíboros, a Szent László Társulat egyik alapítója, később elnöke. 103, 120, 936, 937, 940, 971, 1009 Schmid, Ferdinand dr. 684 Schopper György (1819-1895) 1846tól a bécsi Pázmáneum tanulmányi felügyelője, 1848-tól teológiai tanár Esztergomban, majd Pesten, 18641865 egyetemi rektor, 1868-tól esztergomi kanonok, 1872-től rozsnyói püspök. 589 Schulek Frigyes (1841-1919) építész, 1870-től Pesten -» Steindl Imre mellett dolgozik, 1872-től a Műemlékek Orsz. Bizottságának építésze, 1913tól a Műegyetem tanára, a Mátyástemplom, a jaki templom és a lőcsei városháza újjáépítője, a budavári Halászbástya tervezője, az MTA 1. (1895), majd tiszteleti (1917) tagja. 347 1122