Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16.-1895. január 13. 2. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

79727./ 1894. október 29. csáttatni, mégpedig a társaság többi címleteivel egyezően 6%-os osztalékban való jogosultsággal. A tőke 65%-a erejéig 90% árfolyammal számított elsőbbségi részvények adatnának ki, felhatalmaztatnék azonban a társaság, hogy az elsőbbségi részvények vagy azok egy része helyett törzsrészvényeket bocsáthasson ki. A társaság kötelezettséget vállal, hogy vonalát Nagyhalmágytól egész Brádig meg fogja hosszabbítani, és 1897. január hó 1-jéig kiépíteni; köteles továbbá a társaság a vasút mentén Csúcs közelében a kőbányául szolgáló mintegy 10 holdnyi területtel bíró kőszikla lejtőt megszerezni, s az Államkincstár tulajdonába bocsátani, a kőbányát saját költségén a vasúttal megfelelő vágányokkal összekötni, hídmérleget és rakodóhelyeket állítani, s mindezeket folyton jókarban tartani; köteles végre a szóban forgó állami kőbányában termelendő kőanyagot összes vonalain, legalább 300 000 kg tiszta súllyal bíró vonatokban, vonatkilométerenkint 1 Ft 50 kr-nyi díjtétel mellett szállítani; ha 1500 ilyen vonat már elszállítva lesz, a díjtétel legfeljebb 2 Ft-ra felemelhető. E kikötésnek indoka az, hogy az előadó miniszter úr az alföldi transzverzális müúthoz szükséges kőanyagot, valamint a megyék által utaikhoz igényelt kőanyagot a nevezett bányákban állami költségen szándékozik előállíttatni. E kötelezettség fejében a társaságnak á fondfs] perdu

15a adatnék az említett alföldi közút építési alapjának terhére 160 000 Ft, azonkívül az 1895-1929. időszakra a posta ingyen szállításáért fizettetnék évenkint 6200 Ft, ami 100 000 Ft-nyi tőkének felel meg; de a kétrendbeli pénzügyi támogatás csak az esetben adatnék meg tényleg, ha a társaság a vasutat a kikötött időben egész Brádig kiépíti.

16 IV. Felhatalmazást kért, hogy a Szilágysági HÉV engedélyokmányához Ő Felsége legfelsőbb jóváhagyásával „Függeléket" adhasson ki, mely szerint az említett vasútnak az engedélyokmányban 2 347 500 Ft-tal megállapított tényleges építési és üzletberendezési tőkéje az 1887/88. évi árvízkárok és hadimenetrend akadálytalan lebonyolítása érdekében létesített munkálatok költségeinek fedezhetése, valamint a jövőben még szükséges beruházások céljaira 250 000 Ft-tal felemeltetnék.

17 Ezen előterjesztés folytán jóváhagyatott, hogy a kereskedelmi miniszter úr Ő Felsége legfelsőbb jóváhagyásával az I. és II. alatt említett törvényjavaslatokat az Országgyűlés elé terjeszthesse; a III. és IV. alatt említett engedély okmány i függelékeket pedig kiadhassa. 21. Csendőrőrs felállítása a Torda-Aranyos vármegyei Skerisórán; a zsitvaújfalusi földmívesiskola kijavítása A földmívelésügyi miniszter úr a zárszámadások berendezése tárgyában hozott országos határozat értelmében bejelentette a.) hogy Torda-Aranyos vármegyében Skerisórán, az ottani lakosságnak zavargásokra való hajlandósága miatt a kincstári erdőtulajdon megvédése érdekében 1057