Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16.-1895. január 13. 2. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)
1894. októberi. 78726./ Bányai), de a Dunáninneni Egyházkerületből jelentős területeket csatoltak át a Bányai és a Tiszai Egyházkerületekbe. Ez a szlovák többségű esperességek heves tiltakozását váltotta ki, utóbbiak memorandumot is intéztek Ferenc Józsefhez a területi átszervezés megváltoztatása érdekében (aug. 6.). A tiltakozás ellenére az uraik, mindhárom szabályzatot változtatás nélkül hagyta jóvá okt. 10én. Ezt követően nov. 7-én be is rekesztették a zsinatot. (Thébusz 490-568. p.) — Az új egyházi tv.eket ld. RT 1896. 1. k. 690., 700. és 701. p. 3 Ld. még 1894. júl. 4J4. — A javaslatot becikkelyezte az 1894. aug. 20-i tv. a Horvát és Szlavón Királyságok belső önkormányzata azon rendkívüli szükségletének fedezéséről, melynek fedezésére az 1894. év rendes jövedelmei nem voltak elégségesek. 4 Ld. még 1894. jún. 24./14. — A javaslatot becikkelyezte az 1894. aug. 20-i tv. a Horvát és Szlavón Királyságban alkalmazott országos tisztviselők és alkalmazottak illetményeinek szabályozásáról. 5 Vö. 1894. júl. 4./4. — A javaslatot becikkelyezte az 1894. aug. 20-i tv., mellyel a városi képviseletekbe való új választásokat 1894. végéig felfüggesztették. 6 Ld. még 1894. máj. 28J2. — A javaslatot becikkelyezte az 1894. aug. 23-i tv., mellyel a körösi kir. mező- és erdőgazdasági tanintézet újjászervezéséről szóló 1877. jan. 21-i tv. 9. §-át módosították. 7 Ld. még 1894. febr. 10./3. — A javaslatot becikkelyezte az 1894. okt. 6-i tv., mellyel a zágrábi I. Ferenc József Egyetem szervezéséről szóló 1874. jan. 5-i tv. némely határozatát módosították, ill. kiegészítették. 8 Ld. még 1892. dec. 27./12., 1893. márc. 30./16. 9 Vö. 1893. febr. 13./14. -— Évtizedes szünet után, 1894-ben létesült ismét Fiúméban tengeri hajóépítő telep, a Howaldt és Társa Hajógyár (vö. 1892. dec. 19./5.), amely az ország egyetlen ilyen üzeme volt. Ennek támogatása és újabb gyárak létesítésének ösztönzése céljából született meg a mt. elé terjesztett tvj., amely 10 éven át évi 200 000 korona segélyösszeget irányzott elő a hajótesteket és -gépeket, valamint -berendezéseket gyártó hazai üzemeknek, A javaslat okt. 30-án került az Ogy. elé, de tv.erőre csak a Bánffy-kormány idején emelkedett. Tv.erőre emelte az 1895:34. te. (OL - K 2 - 1892/97 - Tvj.-ok, 61. /293. cs./, KN /l892-97/ 20. k. 127. p.) — Egyébként a tc.-nek alig volt hatása, mert a fiumei gyár pár évi kísérletezés után beszüntette működését, új üzem pedig nem létesült. Vö. Corpus Iuris, 1907:6. te, indoklás. 10 Ld. még 1890. júl. 4J3., 1893. júl. 2L/3., szept, 7.Z28. — 1894 elején a kerm. két tvj.-ot dolgoztatott ki a kérdésben: egyet a találmányi szabadalmakról, egyet pedig a használati minták oltalmáról. Júl.ban mindkettőt szakértekezlet vitatta meg, ezután döntött úgy a miniszter, hogy az utóbbit egyelőre leveszi a napirendről. (OL - K 150 - 1894 - II - 2. t. - 34 685.) — A találmányi szabadalmakról szóló tvj.-ot Lukács nov. 26-án terjesztette az Ogy. elé. (OL - K 2 - 1892/97 - Tvj.-ok, 67. /293. cs./, KN /1892-97/ 21. k. 3. p.) — Az első magyar szabadalmi tv. alapját képező javaslat pontosan meghatározta a szabadalmazható találmányok körét, a szabadalmak hatályát (a bejelentéstől számított 15 évben), a szabadalmi hatóságokat (Szabadalmi Tanács, Szabadalmi Hivatal), a szabadalmi eljárást stb. Az Ogy. a Bánffy-kormány idején tárgyalta le és fogadta el a tvj.-ot kisebb módosításokkal. Tv.erőre emelte az 1895:37. te. 11 A dec. végén megtartott tárgyaláson a lap szerkesztőjét, Branisce Valért 2 évi államfogházra ítélték. Kemény G. G, Iratok... II. k. 272. p. 12 Az egyházpolitikai kérdésre vonatkozó jk.-i pontok felsorolása: 1890. nov. 3. 7. jegyzet, — Szorosan a kérdésre ld. még 1893. dec. 8J3. 13 Salacz munkájából ismert, hogy a tvj. okt. folyamán elkészült, s azt Szilágyi fel is terjesztette az uraik.-hoz. Ennél több a Wekerle-kormány idején nem történt, Szilágyi bukása után aztán utóda visszavette a javaslatot. Salacz, A magyar kultúrharc... 298. p. 14 Az 1868:15. te. rendelkezett a lottójövedékről, lényegében érvényben tartva az 1853. júl. 20-i püm.i rendeletben lefektetett játékszabályokat. Magyarországon főleg a számsorsjáték terjedt el. (A lottójövedék jelentős bevételeket hozott a Kincstárnak: 1890-ben pl. 2 898 000 Ft-ot.) Jelen mt.-ot megelőzően a Kh.-ban hosszú évek óta egymást érték a lottójátékot erkölcstelennek minősítő felszólalások (ti. kicsi volt a nyerési esély: a betéteknek mindössze felét fizették ki nyereményekre). Wekerle ezért már 1891-ben megbízta Zárka Miklós m. kir. lottóig.-t, hogy dolgozzon ki javaslatot a lottó fokozatos megszüntetésére és az osztály sorsjáték bevezetésére. (Zárka 1891. aug. 12-én kelt memorandumát ld. OL - K 255 - 1891 - 2. t. - 263.) — Ebben a lottóig, azt javasolta, hogy egyelőre 1050
