Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16.-1895. január 13. 2. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)
1894. június 24., július 4. 69./17./,70./18./ 4 Az ügyre a Ker. Min. hiányos lt.-i anyagában nem maradtak fenn iratok. — A Vaskapu-szabályozás munkálatai 1896-ban fejeződtek be. A csatornát 1896. év szept. 26-27-én nyitották meg ünnepélyes keretek között. Iratok: OL - K 228 - 1896 - 3. t. - 15 733. 5 A győri sertéskiviteli piac létesítéséről a FM képviselői és a helybeli sertésszállás-tulajdonosok 1894. máj. 9-i értekezlete után született döntés. Az itteni megállapodások szerint: a kezdetben 30 000 sertést befogadó piacot csak a közvetlen vasúti összeköttetéssel rendelkező szállások képezhették, egy-egy szállástulajdonos 2000, Kőbánya lezárása esetén 5000 sertés számára volt köteles helyet biztosítani, az állategészségügyi felügyelet ellátására külön állategészségügyi hivatalt szerveztek. Fejérváry júl. 2-i felségelőterjesztése és az uraik, engedélye alapján 1894. okt. 10-én adták ki a piac nov, l-jén életbe lépő rendtartását. RT 1894. II. k. 365. p. Iratok: OL - K 178 - Külkereskedelmi ügyek -1894 - 689. 6 Ld. még 1894. okt. L/7. 7 Ld. még 1893. dec. 2J9. 8 A tvj.-hoz készült indoklás szerint: Bp. növekedése szükségessé tette egy negyedik magyar színház létesítését a Nemzeti, a Várszínház és a Népszínház mellé. Egyébként már évekkel korábban megindult a mozgalom az új, elsősorban könnyebb darabok bemutatására hivatott színházért. Hieronymi jún. 28-án nyújtotta be a Kh.-nak a tvj.-ot, amelyet mind a Közigazgatási, mind a Pénzügyi Bizottság elfogadásra ajánlott. Nagy vita és névszerinti szavazás után általánosságban a Ház ugyan megszavazta a javaslatot, de aztán dec. 4-én a harmadik olvasásnál 100:96 arányban elvetette. A függ. és a nemz. p. ellenzék szinte egységesen a javaslat ellen voksolt. Szónokaik elutasító álláspontjukat indokolva arra hivatkoztak, hogy a társaság nem képes garanciát adni a kölcsön visszafizetésére (Szederkényi Nándor), s ezért a pénzt inkább biztosabb és hasznosabb célokra, pl. a tudományos kutatások fejlesztésére javasolták fordítani (Herman Ottó, Polónyi Géza). A javaslatot azonban elsősorban a színház tervezett idegen nyelvű (német) előadásai miatt támadták, a „magyar kultúra védelmében." (OL - K 2 - 1892/97 - Tvj.-ok, 58. /293. cs./, KN /l 892-97/ 19. k. 335. p., 20. k. 131132. p., 21. k. 78-116., 119-130., 144-147., 163-164. p.) — A Vígszínház a javaslat bukása ellenére is felépült 1896-ra, Ferdinand Fellner és Hermann Helmer tervei alapján. 9 A BM-i Lt.-ban csak a Curierul Román című lap ügyére maradtak fenn iratok. Ezek szerint a büm. a Kolozsvári Posta- és Távírdaigazgatóság kezdményezésére foganatosította a kitiltást jún. 20-án. OL - K 148 - 1899 - XIV. B. t. - 3993. 10 Ld. még 1893. dec. 8./L, dec. 23.136. 11 Ferenc József 1894. aug. 21-én bocsátotta ki a mt.-i határozatnak megfelelő If. elhatározását. Ld. OL -K 255 -1894- 12. t. - 3050. 70J18J 1894. július 4. 1. Adatgyűjtés a nemzetiségi kérdéssel és az agrárszocialista mozgalmakkal kapcsolatban Tárgy altatott a kormány programja a törvényhozási szünet ideje alatt előkészítendő javaslatokra nézve. Belügyminiszter úr jelentette, hogy a nemzetiségi kérdésre, valamint a Hódmezővásárhelyen előfordult mozgalmak 1 okainak kipuhatolására és az ottani bajok orvoslására nézve adatokat gyűjtet és tanulmányokat készíttet, 2 melyek eddigi eredménye szerint szükségesnek mutatkozik, hogy a gazdasági mun1024
