Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16.-1895. január 13. 2. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)
68./16./ 1894. június 18. Jegyzetek a A 9-10. pontokat nem közöljük. 1 Az ügyre vonatkozó FM-i iratokat kiselejtezték. — Ld. még 1894. júl. 4J9. 2 A francia külkereskedelmi ügyekre vonatkozó jk.-i pontok felsorolása: 1892. jan. 11. 1. jegyzet. — Az összes külkereskedelmi vonatkozású jk.-i pont felsorolása: 1890. márc. 25. 29. jegyzet. 3 3 Ft 20 kr (20 Ft helyett). — Vö. 1892. jan. 8J5. 4 Franciaország már 1892-ben követelte az olaszok részére biztosított kedvezményes borvámot saját boraira is. A mt. után két nappal a PM-ban készült pro domoból kiderül, hogy Franciaország a Turrel-indítványhoz képest új, kompromisszumos ajánlatot tett, hogy ti. csak egy meghatározott mennyiségű és 10 foknál nem erősebb bor vámját szállítanák le 3 Ft 20 kr-ra, a többi behozott borra pedig az alkoholtartalom növekedésével arányos vámskálát alkalmaznának. Magyarország legfeljebb 8 Ft-ig terjedő vámleszállításhoz járulhat hozzá a feljegyzés szerint, mert egyébként veszélybe kerülhet a szőlők rekonstrukciója; s mert a borvám bármilyen mértékű leszállítása az agráriusok heves ellenkezését váltja ki. OL - K 255 - 1894 - 6. t. - 1505. — Ld. még 1894. okt. L/25. 5 Ld. még 1890. aug. 8J8., 1891. febr. 28.Z4., márc. 14./6., máj. L/13, és 14.,jún. 26./14., 1892. szept. 23. H., 1894. júl. 17./12. 6 Vö. 1890. aug. 8./8. 7 A székelyföldi vasutak kiépítésének ügye már 1880-ban napirenden szerepelt. Ekkor, majd később több előmunkálati engedélyt adott ki a kerm., ill. jogelődje számos vonalvariációra. így pl. Ugrón Gábor és ifj. Dániel Gábor a Székelyudvarhely-Csíkszereda és a Marosnyires-Gyergyószentmiklós vonalakra 1886-ban, a Csíkszereda-Sepsiszentgyörgy vonalra 1890-ben nyert előmunkálati engedélyt. A hálózat kiépítését több tényező indokolta. A közös hm. stratégiai szempontból sürgette azt, de a vidék természeti kincseinek kiaknázása miatt sem volt közömbös a jó közlekedés. A Székelyföld szerves bekapcsolása az ország vérkeringésébe és ezzel a Romániába történő kivándorlás megakadályozása is szerepelt a célkitűzések között. A 80-as évek végén, a 90-es évek elején mindehhez még hozzájárult az újabb román csatlakozások terve. Ugronék eljutottak a konkrét engedélyezési tárgyalásig is (1893. máj. 16.), azonban a szükséges tökét nem tudták előteremteni. Az állam fent említett érdekei megkövetelték a hálózat mielőbbi létesítését, és az a szerződésileg vállalt kötelezettség is sürgetett, amely szerint a gyimesi román csatlakozást 1897-ig ki kellett építeni. 1894. ápr.-ban két lehetőség merült fel: az államköltségen történő kiépítés, vagy egy pénzcsoport megnyerése a finanszírozásra. Szóbeli tárgyalások után a Hitelbank ápr. 23-án tett ajánlatot. A máj. 4-i és 9i megbeszélések jk.-ei szerint gyakorlatilag megállapodás született, s így a mt.-i jk.-ben említett tvj. és indoklása, valamint a felségelőterjesztés fogalmazványa is elkészülhetett. Iratok: OL - K 229 1894-2.1.- 1117. 8 Ld. még 1893. máj. 30./6., 1894. szept. 21./L, 1895. jan. 3./4. 9 Vö. 1890. máj. 17./2. 10 A Szentlőrinc (Baranya vm.) és Nasic (Szlavónia) közötti Dráván átívelő vonalra, amely a vidék uradalmai szempontjából volt jelentős, 1891-ben kapott előmunkálati engedélyt Szalánczi Francisci Henrik. 1893. febr. 18-án tartották meg az engedélyezési tárgyalást, majd az 1894. jún. 16-i felségelőterjesztés és a jún. 23-i lf. elhatározás nyomán jún. 26-án nyújtotta be a kerm. a vonatkozó tvj.-ot, amelyet a Ház jún. 30-án fogadott el. Tv.erőre emelte az 1894:23. te. (OL - K 2 - 1892/97 Tvj.-ok, 56. /293. cs./, KN /l892-97/ 19. k. 269., 324-325., 360., 364., 366-367. p.) — Az engedélyokirat kiadására nevezett részére 1894. júl. 21-én került sor. (RT 1894. 1. k. 1057. p., iratok: OL - K 229 - 1894 - 2. t. - 568.) — A HÉV üzletkezelését az 1895. ápr.-ban kötött szerződés alapján a MÁV vette át. (Uo. - 1897 - 2. t. - 869 /3447A) A vonalat 1895-ben helyezték üzembe. (Ruzitska 66. p.) — A Baja-Zombor-Újvidék HÉV kiépítését iparfejlesztési és közforgalmi érdekek egyaránt indokolták. Először 1889-ben merült fel a vonal létesítésének gondolata, majd 1890. jún.-ban Latinovits Ernő és társa kapott előmunkálati engedélyt. 1892. jún. 18-án került sor az engedélyezési tárgyalásra. A magas tökeszükséglet előteremtése nehéz feladatnak bizonyult, ezért Latinovitsék 1894. máj.-ban át is ruházták jogaikat a Herzog M. L. és Társa cégre. Lukács felségelőterjesztése jún. 18-án, a lf. elhatározás jún. 23-án kelt, Ogy. elé jún. 26-án került a vonatkozó tvj., amelyet szintén jún. 30-án fogadott el a Ház. Tv.erőre emelte az 1894:22. te. (OL - K 229 - 1894 - 2. t. 4391, OL - K 2 - 1892/97 - Tvj.-ok, 55. /293. es./, KN /1892-97/ 19. k. 269., 324-325., 360., 364., 1019
