Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16.-1895. január 13. 2. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

68716./ 1894. június 18. kivételesen oly veszteségeket is szenvedhet, melyek a 400 000 Ft-nyi külön tartalékalapot felemésztve a társaság részvénytőkéjét támadnák meg, s ezzel annak fennállását veszélyeztetnék: ezen eshetőségre a társaságnak a következő évek tiszta jövedelméből visszatérítendő kamatmentes állami előleg nyújtása helyeztetett kilátásba, azzal a megszorítással, hogy ha ezen előleg 300 000 Ft-ot meghaladna, az államnak jogában áll a vállalatot parin megváltani. Ezen megváltási jog különben az állam részére általában is biztosíttatott, éspedig a vasutak megváltására már törvényileg megállapított módozatok mellett. Viszont a társaság kötelezettséget vállalna arra nézve, hogy ha kifizetésre szánt tiszta nyeresége az 5%-ot meghaladja, ezen nyereségtöbbletben az állam megfelelő arányban részesedik. A társaság részére biztosíttatik továbbá a kisajátítási jog s a bélyeg- és illetékmentesség, valamint az elsőbbségi kötvények szelvényei s az államsegély után a teljes adómentesség. Ezen kívül külön egyezményben állapíttattak meg a MÁV vízmenti állomásain létesítendő átrakodási és közös forgalom lebonyolításának módozatai, mindkét fél részéről kölcsönösen biztosíttatván mindazon kedvezmények, amelyek úgy a vasúti, mint a hajózási forgalom lehető fokozására, illetve az ország közgazdasági érdekeinek megfelelő egységes forgalmi politika érvényesítésére előnyös befolyással lehetnek. Továbbá külön bérleti szerződéssel biztosíttatott a hajózási vállalat részére a MÁV tulajdonát képező (11 gőzhajóból és 38 vasuszályból) hajóraj, melynek bérlete fejében a társaság évi 20 000 Ft fizetésére köteleztetnék.

9 Az előadó miniszter úr végül megjegyzendőnek tartja, hogy az önálló magyar gőzhajó-társaság alapításának célzata nincsen az osztrák érdekek, különösen pedig a Cs. Kir. Szab. Első Duna-gőzhajó Társaság érdekei ellen irányozva; sőt ellenkezőleg, az ezen utóbbi társasággal való összhangzatos s egymást kölcsönösen támogató és kiegészítő működés van kilátásba véve, ami iránt igyekezett az osztrák kormányt is megnyugtatni. Ezek előrebocsátása után a kereskedelmi miniszter úr felhatalmazást kért, hogy a M. Kir. Folyam- és Tengerhajózási Rt. létesítésére alapul szolgálandó, s fentebb ismertetett szerződés megkötésére a törvényhozás engedélyét kikérhesse, illetve hogy Ő Felsége legmagasabb engedélyének kieszközlése után az erre vonatkozó törvényjavaslatot az Országgyűléshez benyújthassa. Ezen előterjesztés helyeslőleg tudomásul vétetvén, a kereskedelmi miniszter úr által kért felhatalmazás megadatott. 5. Törvényjavaslatok a Szentlőrinc-Szlatina-Nasici, illetve a Baj a-Zombor-Uj vidéki HÉV engedélyezéséről A kereskedelmi miniszter úr törvényjavaslatokat mutatott be a.) a Szentlőrinc-Slatina-Nasici HÉV engedélyezéséről, 1017