Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16.-1895. január 13. 2. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

1893. október 30. 45738./ és 1896. években fognak teljesíttetni, és hogy a gyár a fizetések későbbi teljesítéséből származtatható mindennemű kártérítési igényéről eleve lemond. A kért felhatalmazás megadatott.

10 Jegyzetek 1 Az egyházpolitikai kérdésre vonatkozó jk.-i pontok felsorolása: 1890. nov. 3. 7. jegyzet. — Szorosan a tvj.-ra Id. még 1893. júl. 19./3., júl. 20./5., júl. 21./4., okt. 23./3., nov. 6., dec. 8./3., 1894. febr. 4./10., ápr. 16./L, máj. 28./l.,jún. 2./l.,jún. 11JL 2 Szilágyi nov. 3-i felségelőterjesztésének másolatát Id. OL - P 634 - 4. t. (Házassági tv.). — Ebben az igm. először is a kormány álláspontját indokolta. A házasságjog reformját kétféle szükségszerűség hatása alatt tűzték napirendre — írta, majd így folytatta: „Szükségessé tették egyrészt azon törvényjavaslatok, melyek akkor előkészítés stádiumában voltak, ma már a törvényhozás alá vannak terjesztve. Ezek a vallás szabad gyakorlatáról és a zsidók recepciójáról szóló törvényjavaslatok. Az elsőben a jelenleg fennálló felekezeti kényszer megszüntettetik. A zsidók recepciójáról szóló törvényjavaslat folyományaként a kultusz diszparitás bontó akadályának megszüntetése kikerülhetlen szükségessé vált. E javaslatok korlátoltabb körben ugyan, de szükségessé teszik a házasságjog reformját. Gondoskodni kellett azon állampolgárokra nézve, akik a bevett egyházak egyikéhez sem tartoztak, házassági jogról, bírói fórumról, házasság megkötési formákról, és gondoskodni kellett arról is, hogy a kultusz diszparitás akadályának eltörlése, melyet a párhuzamosan érvényben álló mind a nyolc jog ismer, miként illesztessék be házassági jogrendszerünkbe? Jóval nagyobb súllyal bír azon másik neme a szükségességnek, mely abból származott, hogy a felekezetek szerint párhuzamosan érvényben levő különféle házassági jogok, különféle házassági bíróságok és még inkább a vegyes házasságok tekintetében fennálló kettős jog és kettős juriszdikció a házasság jogi intézményének szilárdságát megrendítették és egész sorozatára a visszaéléseknek utat nyitottak. A minisztertanács tiszta tudatában volt annak, hogy bármely reformja a házasságjognak szükségképp meg fogja szorítani azon egyházak jogkörét, melyek ma civilis hatályú bíráskodás jogával vannak felruházva. Tudta, hogy ezzel érdekeket sért. Ezért posztulátumul állította oda, hogy a reformot úgy kell eszközölni, hogy egyrészt az állam nagy érdeke, mely a házasság, a család szilárdságában, tisztaságában áll, meg legyen óva, és másrészt a vallás szabad gyakorlata, a lelkiismeret szabadsága, a bevert egyházak közötti paritás és a polgári jogegyenlőség elvei csorbítást ne szenvedjenek." A kormány nem lépett új útra, hiszen ez az út „megfelel a magyar törvényhozás alsóháza által 1868 óta minden nagy alkalommal pártkülönbség nélkül nyilvánított elveknek és a magyar államférfiak túlnyomó nagy többsége nézeteinek. A házasságjog és a házassági juriszdikció államosítása Európa minden müveit államában bevégzett tény ... Ismételt érett megfontolás után Felséged leghívebb magyar minisztertanácsa úgy találja, hogy nincs más mód: a házasság és család szilárd rendjét megóvni és a ... visszaéléseket megszüntetni, mint az egységes állami házasságjog megalkotása. Ez feltétlenül szükségessé teszi: a házassági viszony terén az egyházi és állami hatáskör elkülönítését". Szilágyi az előterjesztés következő (II—IV.) fejezeteiben ízekre szedte Vaszary és Schlauch ellenérveit. Leszögezte: „A házasságra a javaslat nem jelenti ki, hogy a házasság szentség, de nem is zárja ki, hogy annak tekintessék. A házasságot egyszerűen csak magánjogi vonatkozásaiban teszi szabályozás tárgyává. ... A törvény egyáltalán nem kényszerít senkit arra, hogy a polgárilag megkötött házasságot vallási hite szerint is házasságnak tartsa." Ezután (V. fejezet) ismertette a tvj.-on eszközölt csekély változtatásokat, majd végezetül kijelentette: a kormány nem tekinti kizártnak a tvj.-on a módosításokat, „A törvényhozási tárgyalásnak éppen ez a feladata. Alapelveire nézve azonban azon legalázatosabb nézetének ad kifejezést, hogy azokat ismételt érett megfontolás után helyeseknek és fenntartandóknak ismeri el." 3 Ld. még 1894. febr. 4J 18. 4 Ld. még 1894. Jan. 15./12. 5 A javaslatot becikkelyezte az 1894. márc. 26-i tv., mellyel a különös nyilvános felügyelet alatt álló erdőkben a szakigazgatás és az erdőgazdaság szerveztetnek. 940