Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16.-1895. január 13. 2. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

44737./ 1893. október 23. Jegyzetek 1 Mosón vm. főispáni széke Simon Gyula 1893. máj.-ban bekövetkezett halálával üresedett meg. Az 1892-ben szabadelvű programmal ogy. képv.-vé választott Pálffy-Daunt a büm. nov. 4-i előterjesztése alapján nov. 6-i lf. elhatározásával nevezte ki az uraik. OL - K 148 - 1917 - 8. t. - 5159 (4234/1893). 2 Ld. még 1890. máj. 17./14., 1891. nov. 6J8., 1892. nov. 22.Z9. — Zichy József pozsonyi főispán 1893. máj. 15-én nyújtotta be lemondását a kormány egyházpolitikai irányvonala miatt. Felmentésére a büm. máj. 19-i előterjesztése alapján máj. 23-án került sor. Szalavszkyt az okt. 29-i büm.-i előterjesztés nyomán nov. 2-án bízta meg az uraik, a két törvényhatóság ideiglenes kormányzásával. OL -K 148- 1893 -III. t.- 1925. 3 Az egyházpolitikai kérdésre vonatkozó jk.-i pontok felsorolása: 1890. nov. 3. 7. jegyzet. — Szorosan a tvj.-ra ld. még 1893. júl. 19./3., júl. 20./5., júl. 21./4„ okt. 30./5., nov. 6., dec. 8./3., 1894. febr. 4./10., ápr. 16./L, máj. 28./l.,jún. 2./l.,jún. ll./l. 4 Ferenc József Vaszary hercegprímástól, valamint Schlauch Lőrinc nagyváradi bíboros-püspöktől kért véleményt a házassági javaslatról és indoklásáról. Vaszary szept. 4-én kelt rövid véleményében előadta, hogy nem fogadhatja el a tvj.-ot, mert az ellenkezik az egyház dogmáival, ti. hogy a házasság szentség, felbonthatatlan és érvényessége fölött az egyház ítél. (A javaslat szerint a házasság polgári szerződés, felbontható, és érvényességéről az állam dönt.) Schlauch igen részletes, tanulmányszerű jelentésében szintén a tvj. visszautasítását kérte, mert annak törvényerőre emelését általában károsnak vélte, s az egyébként is — szerinte — nem volt más, mint a protestáns házassági jognak újabb állami princípiumokkal gazdagított kodifikációja. (Salacz, A magyar kultúrharc... 263-267. p.) (Schlauch véleménye 1893. nov.-ben nyomtatásban is megjelent: Dr. Schlauch Lőrinc bíbornok váradi püspök fölterjesztése az „Egységes polgári házassági jogról szóló törvényjavaslatra" és indoklására, Bp., 1893.) Az uraik, szept. 25-én lf. kézirattal küldte meg Wekerlének a bíborosok véleményét azzal, hogy „e kiváló fontosságú és nagy horderejű ügyet magyar kormányom a miniszteri tanácsban újabbi tárgyalás alá vegye, s érett megfontolás után ezen tárgyalás eredményét az esetlegesen módosítandó törvényjavaslat újólagos bemutatása mellett elhatározásom alá terjeszsze." — 1893 tavaszán és nyarán megélénkült az egyházpolitikai küzdelem. Jelezte ezt, hogy máj. 20-án a kormány programját támogató Eötvös Károly és 17 társa kilépett a Függ. P.-ból. A Nemz. P. sem volt egységes, maga Apponyi pedig tartózkodott a nyílt színvallástól. Kortársak szerint a politikusok zöme nem nagyon hitt a polgári házasság sikerében, s biztosra vette bukását a Fh.-ban. Ferenc József jún. elején levélben fordult a pápához. Ebből kitűnt az uraik, vívódása legbensőbb felfogásával és érzelmeivel: aggódott a kormány egyházpolitikája miatt, és az egyház szempontjainak változatlan érvényesítését a modern államokban igen nehéznek tartotta. A Szapáry-kormány már megbukott, mert szembeszállt a reformokat követelő közhangulattal. S mert újabb kormányválságot nem kívánt, reménykedett az egyház békülékenységében, annál is inkább, mivel hasonló polgári tv.-ek már csaknem valamennyi európai államban léteztek. (A levelet közli: Salacz, i. m. IV. melléklet.) — Szept. 2-án XIII. Leó enciklikában („Constanti Hungarorum") válaszolt a püspöki kar éveleji emlékiratára. Ebben a pápa felhívta a magyar katolikusokat az egyház ügyének védelmére, szorgalmazta a katolikus szellem felébresztését, és az uraik, jóindulatával is biztatott. (Ld. Magyar Sión, 1893. 643-651. p.) — Nem véletlenül! Salacz idézi a pápa okt. elején hangoztatott véleményét: „Minden reményemet belehelyezem [mármint az uralk.-ba — L. J.j, ámbár tudom, hogy az ún. alkotmányos szabadságok az ö szabadságát bilincsekbe verik. Azt szeretném, ha abszolút uralkodó lehetne és úgy cselekedhetnék, amint a szíve diktálja." I. m. 268. p. 937