Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16.-1895. január 13. 2. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

38731./ 1893. szeptember 13. Ft értékű zálogleveleket is lejárt szelvényeikkel együtt; ellenben a társaság az Államkincstárnak készpénzben megtérítene szenvedett károsodás és kötbér címén 191 251 Ft-ot. A minisztertanács ezen ajánlatot, tekintve, hogy annak folytán a társaság által már megindított per is megszüntetnék, s az egész ügy véglegesen befejeztetnék, elfogadhatónak találván, felhatalmazta a pénzügyminiszter urat a megkínált peregyezség megkötésére.

10 Jegyzetek 1 Ld. még 1893. márc. 1/22. 2 A mt. elé került tvj.-ot és indoklását Id. OL - K 20 - 1893 - 832. —AM. Kir. Posta-takarékpénztár az 1885:9. te. alapján jött létre a kisebb tőkék összegyűjtése és gyümölcsöztetése céljából. Betétállományát — fenti te. 5. §-a értelmében — túlnyomórészt kamatozó magyar állampapírokba fektette. A valutarendezés során (ld. 1892. máj. 5./4.) az 1892:21. te.-kel elrendelt konverzió következtében a takarékpénztár kamatjövedelme megcsappant, s így az 1885. évi tv.-nyel 3,6%-ban meghatározott betéti kamatlábat üzleti érdekeinek sérelme nélkül tovább nem vállalhatta. A kamatláb csökkentését 3,6% alá azonban a te. a törvényhozás jogkörébe utalta, miniszteri rendelettel azt csak felemelni lehetett. Lukács — hivatkozva arra, hogy a változó pénzpiaci viszonyok közepette nem célszerű tv.nek fenntartani a változtatás jogát — tvj.-ában az 1885:9. te. 10. §-ának, valamint a pénztár csekkes klíringüzletéről szóló 1889:34. te. 6. §-ának módosítása útján nem egyszeri intézkedésre, hanem arra kért felhatalmazást, hogy a mindenkori viszonyoknak megfelelően rendelettel legyen megállapítható a kamatláb. A kerm. 1894. jan. 18-án nyújtotta be a tvj.-ot, amelyet a Ház máj. 30-án fogadott el. Tv.eröre emelte az 1894:18. te. (OL - K 2 - 1892/97 - Tvj.-ok, 32. /291. cs./, KN /l 892-97/ 15. k. 361-362. p., 18. k. 371. p., 19. k. 70-71., 83., 219. p.) —

Ate. felhatalmazása alapján a kerm. 1894. nov. 17-i rendeletével — 1895. jan. 1-jei hatállyal — 3%-ban állapította meg a Postatakarékpénztár takarékbetéti kamatlábát. 3 Ld. még 1893. júl. 22./L, dec. 30./'10., 1894. márc. 5./L, ápr. 3.Í7. — Az összes külkereskedelmi vonatkozású jk.-i pont felsorolása: 1890. márc. 25. 29. jegyzet. 4 Az orosz küm. júl. 22-i jegyzékében közölte kormánya álláspontját. Ennek nyomán aug. 7-én vámkonferencia elé került az ügy. Itt az osztrák kormány képviselői kifejtették, hogy a vámháború elkerülése céljából Oroszországgal szemben meg kellene kötni a gabonavámokat. OL - K 178 - Külkereskedelmi ügyek - 1894 - 627 (1539, 1735/1893). 5 A közös vámkonferenciát szept. 21 -22-én tartották. Emlékeztetőjét ld. uo. (1969/1893). 6 A gyülekezési jogot csupán a büm. 1868. jan. 17-én kelt 128. eln.sz., a főispánokhoz intézett körrendelete szabályozta. E körrendelet elvileg ugyan biztosította a szabad gyülekezés jogát, de kimondotta, hogy: 1. minden gyűlés helyét és idejét előre be kell jelenteni a rendőrhatóságnak, 2. a rendezők felelnek azért, hogy a gyűlés ne ütközzék a közrendbe és a tv.-ekbe, 3. a hatósági főnök kiküldöttje köteles a gyűlésen részt venni, és ha az elfajulna, feloszlatni, 4. a kihágást elkövetők ellen a rendőrhatóság szintén intézkedni köteles. E „szabályozás" alapján a valóságban az egyes rendőri hatóságok diszkrecionális hatáskörébe tartozott annak eldöntése, hogy az illető népgyűlést eleve betiltják-e, vagy pedig a gyűlés folyamán alkalmaznak-e korlátozásokat, beleértve az erőszakos feloszlatást is; illetve hogy a résztvevők ellen nyilatkozataik, viselkedésük miatt indítanak-e büntető eljárást. A liberális Jogállam" eszméjével nem állt éppen összhangban ez a gyakorlat, ezért Hieronymi büm. tvj.-ot dolgoztatott ki a népgyűlésekről, s azt 1893. ápr. 20-án előzetes tájékoztatásul valamennyi miniszternek megküldte. Hieronymi két fő célját így foglalta össze: „1. Biztosítani akarom a gyülekezési szabadságot a hatósági önkény ellen, illetve módot nyújtani a kormánynak, hogy ezt eszközölhesse. 2. Biztosítani a jogrendet az állam- és törvényellenes agitációk ellenében." A 17 szakaszból álló javaslatban a büm. — szem előtt tartva kettős célkitűzésének második részét — igyekezett részletesen meghatározni a gyűlések rendezésének feltételeit. A javaslat szerint „Népgyűlés tartható, ha kezdete előtt legalább háromszor 24 órával összehívói közül hárman 917