Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

Bevezető tanulmány - vasúti előmunkálati engedélyek és díjkedvezmények bejelentése (21), - egyéb, kisebb jelentőségű dologi ügyek (építkezések, udvari szállítói cím adományozása, külön alapok költségvetése, illetékmentesség engedélyezése stb.) (14), összesen 542 napirendi pont. A kihagyott 1198 pontból 989 (több mint 82%) személyi ügy.

7 A jegyzőkönyveket az eredeti tisztázat alapján publikáltuk, kivéve ha ez — a fentebb felsorolt 16 esetben — nem állt rendelkezésre. Ilyenkor a német fordítást (egy esetben a másolatot) vettük alapszövegnek. A közlés a jegyzőkönyvek, ezeken belül a napirendi pontok eredeti sorrendjét követi. Amennyiben egy napirendi pontot közlésre kiválasztottunk, akkor is közreadtuk, ha az már korábban más kiadványban megjelent. A jegyzőkönyveket kormányonként 1-gyel kezdődő sorszámozással láttuk el, zárójelben megadtuk az eredeti, évenként újrakezdődő jegyzőkönyvi sorszámot is. A közlésben nem szerepeltetjük az ülésen résztvevők névsorát, a tárgysorozatot (tartalomjegyzéket) és a rávezetett uralkodói tudomásulvétel szövegét. Ezek közül az első és a harmadik helyen említetteket összefoglalóan külön táblamellékletben ismertetjük. Időszakunkban a jegyzőkönyvekhez csak elvétve csatoltak mellékletként előterjesztéseket vagy tervezeteket. Ha ilyen előfordult, akkor annak szövegét közöljük vagy jegyzetben utalunk rá. Az egyes napirendi pontok félkövérrel szedett címét magunk adtuk meg. Ez a cím egyúttal — ha a napirendi pont szövegét egyáltalán nem közöljük — az illető pont szövegének regesztája {címregeszta) is. A jegyzőkönyvi szövegeket nem betűhíven, hanem — a mai helyesírás szabályainak alapul vételével — szöveghűen közöljük, de a család- és helyneveket, valamint a korabeli szóformákat (pl. nyugoti, éjszaki, átalános, átalában, földmzvelésügyi) akkor is meghagytuk eredeti alakjukban ha használatuk nem mindig volt következetes. (Kivéve: a „cz"-t, a ki nem ejtett „h"-t és a „k"-nak ejtett „c"-t; továbbá: az „egyesség", „igtat" szavakat „egyezség", „iktat" alakban közöljük, hiszen korabeli kiejtésük a mainak felelt meg.) A horvát, román és szerb személyek családneveit is változatlan formában hagytuk meg, az idegennyelvű változatot ez esetben a névmutató tartalmazza. A mai helyesírási szabályokat vettük alapul a kis és a nagy kezdőbetűk írásánál is. A jegyzőkönyvek készítője által egykorúan, azonos tollal aláhúzott szövegrészeket kurziválva jelentetjük meg. Ettől eltérően ritkítással közöljük az aláhúzott szavakat, ha ezek az ülésen résztvevők nevét és funkcióját jelölik. A nyilvánvaló tollhibákat megjegyzés nélkül javítottuk, az egyeztetési hibákra pedig [sic!]-kel hívtuk fel a figyelmet. Minden más, utólagos aláhúzásra, lapszéli megjegyzésre az abc kisbetűivel jelölt szövegkritikai jegyzetben utaltunk. Ilyen jegyzet készült az egyidejű vagy utólagos szövegbetoldásokhoz, ki- és áthúzásokhoz, valamint a jegyzőkönyvre utólag írt megjegyzésekhez és az egyes jegyzőkönyvek végén kihagyott jegyzőkönyvi pontokhoz. Az utólag aláhúzott, a betoldott és a javított jegyzőkönyvi szövegrészeket alápontozva ( ) közöljük. Mindehhez két megjegyzés kívánkozik: 1. a legkisebb egység, amelyre a szövegkritikai jegyzetelés vonatkozik, a szó, — a szótag, rag stb. megváltoztatását megjegyzés nélkül javítottuk, 2. a német fordítás és másolat alapján közölt szövegek esetében — mint érdekteleneket — elhagytuk az azonos tollal történt beszúrásokra vonatkozó jegyzetelést. 172