Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

1892. október 14., 17. 129./30./, 130./31./ hatna ki.) A reform a Jogkereső közönség" érdekeit is szolgálja — folytatódott az indokolás —, hiszen általa a nem vitás követelések a bíróság közvetítésével, de a költséges és hosszú peres eljárás nélkül válnak érvényesíthetővé. Szilágyi nov. 28-án nyújtotta be a tvj.-ot, amelyet az Ogy. a lényeget nem érintő módosításokkal fogadott el 1893 máj.-ában. Tv.erőre emelte az 1893:19. te. Ennek rendelkezéseit az igm. 1894. máj. 30-i rendelete léptette életbe nov. 1-jei hatállyal, együtt a sommás eljárásról alkotott te. intézkedéseivel. (RT 1894. I. k. 644. p.). OL - K 2 - 1892/97 - Tvj.-ok, XX. (288. cs.), KN (1892-97) 6. k. 297. p., 9. k. 4. p., 12. k. 399^07., 421., 457-458., 478. p. 3 A bírói felelősség kérdését az 1871:8. te. szabályozta. Revíziója tárgyában már 1888-ban tvj.-ot nyújtott be az akkori igm., de az nem került ogy. tárgyalásra. Szilágyi új javaslatot dolgoztatott ki. Ezt a lépését főleg az ítélőtáblák és főügyészségek átszervezése (vő. 1890. dec. 29./1.) és a bírói szervezet módosításáról szóló 1891:17. te. (vö. 1891. jan. 9.Í7.) folytán megváltozott körülményekkel indokolta. Végül azonban Szilágyi javaslata sem került az Ogy. elé. — A tvj. részletes indoklását Id. OL - P 634 - 6. t. Vö. IM Jel. 1892-95. 42. p. 4 Ld. még 1891. jún. 13./l.,jún. 17./2., 1893. febr. 22/3., 1894. okt. l./l. 5 A zsinat 1892. máj. 4-27. között vitatta meg és fogadta el „A magyarországi Ág. H. Ev. Keresztyén Egyház alkotmányá"-t, továbbá az egyházi háztartásról, az egyház iskoláiról és az egyházi törvénykezésről szóló munkálatokat. Valamennyit júl. 13-án adták át a vkm.-nek a szentesítés kieszközlése végett. A mt.-i jk.-ben említett észrevételeket (az alkotmány 7., 127. és 440. szakaszai ellen) Szilágyi igm. tette. Ferenc József 1893. jan. 14-i lf. elhatározása nyomán Csáky jan. 18-án hívta fel a zsinatot a kifogásolt részek átdolgozására. Thébusz 128-399. p. 6 A közigazgatási reform ügyére vonatkozó jk.-i pontok felsorolása: 1890. szept. 1. 12. jegyzet. 7 Szapáry az 1891. évi nyilvánvaló kudarc ellenére sem mondott le reformcéljainak megvalósításáról. Jelezte ezt az Ogy. megnyitásakor elhangzott trónbeszéd és a kormány által elfogadtatott válaszfelirat is. Utóbbi szerint: a közigazgatásnak az 1891:33. tc.-ben lefektetett elvek alapján történő újjászervezését kell „a közelebbi jövő egyik legfontosabb és legsürgetőbb feladatának" tekinteni. (Kh. Írom. /l892-97/ 3. k. 87. p.) — Szapáry később a mt.-ban is mereven ragaszkodott elképzeléséhez (vö. pl. 1892. szept. 16./2.), noha az egyházpolitikai kérdések kiéleződése nyilvánvalóan háttérbe szorította ezt az ügyet. 8 Ld. 1893. júl. I6./1. 9 Iratok: OL - K 148 - 1892 - III. t. - 3546., OL - K 178 - 1892 - 1836. — A tervezetek ügye — kivéve a közigazgatási bíróságokról szólót — a Wekerle-kormány idején nem haladt előre, majd csak a Bánffy-kormány veszi azokat elő. 130J31J 1892. október 17.

a Az egyházpolitikai helyzet értékelése

1 Seine Majestät geruhen die Sitzung allergnädigst zu eröffnen und zum Gegenstand derselben die kirchenpolitischen Fragen allerh. zu bestimmen, zu deren Besprechung Allerhöchstdieselben nach Einsicht der hierauf bezüglichen Ministerratsprotokolle infolge der Bitte des Ministerpräsidenten Gelegenheit zu bieten wünschen. Vor dem Eintreten in die Beratung finden sich jedoch Seine Majestät veranlaßt, allerh. zu bemerken, daß Allerhöchstdieselben insoferne mit einer gewissen Bangigkeit in die Besprechung dieser Angelegenheit eingehen, als Sie die Erfahrung gemacht haben, daß die von den Ministern in dieser Angelegenheit im Parlamente 764