Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

126./27V 1892. október 2. A házassági jog szabályozására nézve teendő nyilatkozatot illetőleg — ámbár az a kérdés, hogy a kormány miképpen nyilatkozzék, későbbi külön megállapodás tárgyát képezi — az igazságügy-miniszter úr szükségesnek tartja megjegyezni, hogy csupán általánosságban tartott nyilatkozattal a kormány meg nem állhat, mert a kérdésnek a parlamentben vitatás alá kerülése nem a kormánytól függ, és annak felvetése alkalmával a kormány okvetlenül abba a kényszerhelyzetbe fog jutni, hogy szándékáról határozottan nyilatkozzék. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr teljesen osztja az igazságügy-miniszter úr álláspontját, s az általánosan kötelező polgári házasság elhatározása mellett van. A honvédelmi miniszter úr az obligatív polgári házasság mellett volna az esetre, ha az eziránti törvényjavaslat mielébb előterjesztetnék. A pénzügyminiszter úrnak elvileg nincsen kifogása az obligatív polgári házasság ellen; amennyiben azonban annak elfogadása ellen gyakorlatilag nehézségek forognak fel, opportunitási szempontból elégségesnek tartja a fakultatív polgári házasság elrendelését; a szükségbeli polgári házasság nem felelne meg a szükségletnek, és nem oldaná meg a kérdést; azért azt mint különben is immorális alapon nyugvót, nem pártolhatja. Elismeri, hogy az obligatív polgári házasság elvi alapja helyesebb, s jobban is megóvja az egyház szabadságát, míg a fakultatív polgári házasság nem felel meg azon elv követelményének, mely szerint a házasság állami intézmény, s a gyakorlati alkalmazásban is inkonvenienciákkal járhat; mivel azonban ez utóbbit keresztülvihetőnek tartja, és emellett ez is kevesbíteni fogja a vadházasságokat, és a tényleges szükségletet kielégíti: maga részéről elfogadja a fakultatív polgári házasságot. A kereskedelmi miniszter úr elvben szintén nincsen az obligatív polgári házasság ellen; azt hiszi azonban, hogy az ország népességének legnagyobb része idegenkednék attól, hogy a házasság a polgári hatóság előtt köttessék, s az erre való kényszer sértené régi megszokásból származó érzelmeit; minthogy pedig a fakultatív polgári házasság a népnek érzelmeivel kevésbé jönne összeütközésbe, s a fennforgó szükségletnek megfelel, — részéről ez utóbbi mellett nyilatkozik. A szükségbeli polgári házasság nézete szerint nem vehető tekintetbe. A horvát-szlavón-dalmát miniszter úr a kereskedelmi miniszter úr által felhozott indokokból a fakultatív polgári házasság mellett van. A Felség személye körüli miniszter úr azon álláspontjánál fogva, melyet a házassági jog szabályozása tekintetében átalában elfoglal, e kérdésről külön nyilatkozni nem kívánt. A miniszterelnök úr a polgári házasság kérdését a közvéleményben — egy kisebb kört kivéve — nem látja még annyira megérettnek, hogy szükséges volna azt már most előtérbe tolni. Hogy az állam 751