Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

125726./ 1892. szeptember 30. semmi remény sincsen arra, hogy az ügy a katolikus klérus hozzájárulásával legyen megoldható, a kérdés elintézésénél egyedül csak az állam igényei lehetnek mérvadók; annál is inkább, mert a gyakorlati kivihetőség szempontjából a részleges polgári anyakönyveknek egyszerű behozatala is éppoly nehézségekbe ütköznék, mint az átalános polgári anyakönyvek behozatalának az elhatározása, amennyiben az előbbi a katolikus klérus és a Főrendiház részéről éppoly ellenkezéssel találkoznék, mint az utóbbi; sőt a részleges polgári anyakönyveknek az elfogadtatása az általános polgári anyakönyveknek kimondása nélkül még annyiban nehezebb volna, amennyiben ez a kormánypártban is csak nagyon gyenge támogatásban részesülne, melynek számos mérvadó tagja még azt is kevesli, hogy bár határozottan, de csak elvben mondassék ki az átalános polgári anyakönyveknek behozatala, és követeli, hogy azonnal az átalános polgári anyakönyvekről szóló részletes törvényjavaslat terjesztessék elő. Oly javaslatot — milyet a pénzügyminiszter úr tett (Id. alább) — hogy alkottassák meg azonnal a részletes törvény az átalános polgári anyakönyvek behozataláról, de annak életbe léptetése halasztassék el, a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr azért nem fogadhatna el, mert rögtön kell intézkedni a tekintetben, hogy a februáriusi rendelet valamivel pótoltassék, tehát a vegyes házasságokból származó gyermekek polgári közegek által való anyakönyvvezetéséről haladék nélkül kell gondoskodni, hogy a februáriusi rendelet visszavonható legyen. Az az álláspont tehát, hogy a részleges polgári anyakönyvezést megállapító törvény helyett az általános polgári anyakönyvvezetésre vonatkozó részletes törvény dolgoztassák ki, nézete szerint csak akkor volna helyes, ha ez utóbbit azonnal életbe léptetni is lehetne. A miniszterelnök úr a részleges polgári anyakönyvek behozatalát ajánlja, az elvi álláspontnak az átalános polgári anyakönyveket illetőleg azon enyhébb kifejezésével, mely szerint „addig, míg" az általános polgári anyakönyvek behozatnak, rendeltetik el a tervezett intézkedés. Nagy súlyt arra, hogy az elvi álláspont miképpen fejeztetik ki, nem fektethet, miután az életbe léptetendő intézkedésre az gyakorlati befolyással úgy sincsen, az elvi álláspont pedig az enyhébb formulával is eléggé ki van fejezve. Mérvadó azonban előtte az a szempont, hogy az enyhébb elvi kijelentéssel meg is lehet valósítani a tervezett intézkedést; azt nem hiszi ugyan, hogy a katolikus klérussal ezen az alapon is meg lehetne egyezni, s meglehet, hogy a Képviselőháznak a határozottabb elvi kijelentés inkább tetszenék, de az egyéb törvényhozási tényezőkkel is számolni kell. Az egyházpolitikai kérdésekre vonatkozó javaslatok tárgyalásánál tekintettel kell lenni a közigazgatási javaslatok tárgyalására is; óhajtania kell, hogy ez utóbbiaknak tárgyalása fennakadást ne szenvedjen, s azért az egyházpolitikai ügyekre vonatkozó javaslatok közül egyidejűleg napirendre csak azok vétessenek, melyeknek elintézése sok időt nem vesz 745