Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

Bevezető tanulmány hajtott végre személycseréket a törvényhatóságok élén. Egy kivétel volt: BeszterceNaszód vármegye főispánja, br. Bánffy Dezső, aki hírhedt nemzetiségi politikát folytatott, a kormány változáskor rögtön bejelentette, hogy csak ideiglenesen marad meg állásában. Valóban le is mondott, és ezt követően 1890 decemberében nyugdíjazták. Helyére 1891 májusában gr. Bethlen Pál földbirtokost nevezte ki az uralkodó. {1891. máj. 21./2.) Felmentésekre, kinevezésekre és áthelyezésekre — különböző okokból — már 1890 májusától kezdődően sor került. Más tisztségbe kerülés miatt elsőként a földművelésügyi miniszterré előlépett Bethlen András brassói és a belügyi államtitkárrá kinevezett Szalavszky Gyula nyitrai főispán megüresedett posztját töltötték be Maurer Mihály szász nemzetiségű országgyűlési képviselővel, ill. Thuróczy Vilmos nyitrai törvényszéki elnökkel. (1890. máj. 9J9., jún. 27.Z3.) Bethlen András egyúttal Szebenben is főispán volt, erre az állásra Szapáry csak 1891 júniusában neveztette ki Thalmann Gusztáv ottani szász nemzetiségű alispánt. (1891. jún. 3./1.) 1891 áprilisában Fejér vármegye és Székesfehérvár város élére — a Közös Külügyminisztériumba távozó Cziráky Béla helyére — br. Fiáth Miklós földművelésügyi minisztériumi osztálytanácsos került (1891. ápr. 6./2L), 1892 márciusában Győr vármegye és város főispánjává gr. Laszberg Rudolf alispánt nevezték ki a fiumei kormányzóvá előlépett gr. Batthyány Lajos helyett (1892. márc. 6.Z22.), míg 1892 októberében Békés vármegye élére az akkor Csongrád vármegyébe is áthelyezett Tallián Béla somogyi főispánt állították, miután Reiszig Ede államtitkár lett (1892. szept. 30./L). Brassó és Szeben mellett további szászok lakta vármegyék élére is új emberek kerültek. 1891 májusában, júniusában a Nagy- és Kis-Küküllő vármegyék főispáni posztjait betöltő, erőszakos nemzetiségi politikájáról elhíresült gr. Bethlen Gábori — a szászok felszólalása nyomán — maga Szapáry szólította fel lemondásra, és miután Bethlen erre nem volt hajlandó, hivatalból intézkedett felmentése érdekében. NagyKüküllőbe br. Apor Gábor Háromszék vármegyei alispán került, Kis-Küküllőbe Horváth Mihály fogarasi főispánt helyezték át, Fogarasban pedig Bausznern Guidó országgyűlési képviselő (szintén szász!) lett a főispán. (1891. máj. 21./2., jún. 3./1.) Ezek a kinevezések a szászokkal 1890 júniusában létrejött kompromisszum alapján történtek, cserébe azért, hogy a szászok elfogadták a kiegyezést és az 1868-as nemzetiségi törvényt.

41 Megjegyezzük, hogy Horváth Mihály már néhány hónap elmúltával kénytelen volt megválni főispáni tisztétől. Szapáry elégedetlen volt vele, ezért — miután Horváth a lemondásra történt felszólításnak nem tett eleget — hivatalból menttette fel, és neveztette ki helyére ifj. Sándor János Torda-Aranyos vármegyei alispánt. (1891. nov. 21./11.) A többi változás oka a főispáni szék korábbi megüresedése (Liptó vármegye főispánjává 1890 júniusában Kürthy Lajos komáromi főjegyzőt nevezték ki — 1890. jún. 27.Z3.), elsősorban azonban a hivatalban lévő főispán magas kora, rossz egészségi állapota volt. Főispánná nevezték ki: - 1890 októberében Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyébe és Kecskemét városba gr. Szapáry István helyett Beniczky Ferencet, a Nemzeti Színház és az Operaház intendánsát (1890. okt. 10./2.); - 1890 novemberében Trencsén vármegyébe Kubicza Pál helyett Marsovszky Jenő alispánt (1890. nov. 3./7.)\ 73