Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

116./177, 117-/18./ 1892. június 17., 28. az o. é. papírpénzek is (névértékük Ft-ját 2 koronával számították), de mindkét állam kötelezettséget vállalt arra, hogy o. é. ezüstpénzeket a jövőben nem vernek. Egyelőre — a 10 és 20 koronás, korlátozás nélküli mennyiségben verhető aranyértéken kívül — 200 millió db egykoronás ezüst, 60 millió korona összegben 20 és 10 filléres nikkel-, valamint 26 millió korona összegben két- és egyfilléres bronzérmék készítésében állapodott meg a két állam. (A verhető váltópénzből 30% esett a Magyar Korona Országaira.) — A valutarendezés nagy műveletének csak első, igaz döntő lépése történt meg 1892-ben az öt tvj. elfogadásával. A Wekerle-kormány később újabb lépésekkel vitte előre az ügyet, de a koronaérték kizárólagos behozatalára és az ezzel kapcsolatos egyéb kérdések rendezésére csak 1899-ben kerül sor (1899:31-38. tc.-ek). 6 Ld. még 1891. okt. 23.Z6., nov 6./L, 1892. febr. L/4., jún. 28./L, nov. 28./10., 1893. nov. 25J8., 1894. febr. 4./13., nov. 20./10. — Az összes külkereskedelmi vonatkozású jk-i pont felsorolása: 1890. márc. 25. 29. jegyzet. I Ld. még 1890. ápr. 18./7., nov. 12./L, dec. 3./1L, 1891. jan. 30./3., jún. 26./12., júl. 10./4., okt. 2./5., okt. 14./2., okt. 23J6. és 7., dec. 5J5., 1892. febr. 9./1L, júl. 14./1L, nov. 28./11. —Ld. még az előző jegyzetet. 8 Ld. még 1891. jún. 14./2., 1892. jan. 11./2., 1893. jan. 7./12., ill. a fenti 6. jegyzetet. 9 Egyes tárcatervezetek indoklását Id. a püm.-hez intézett miniszteri átiratokban. OL - K 255 - 1892 3. t. 10 Baross 1892. máj. 9-én hunyt el. — Ld. még 1892. okt. 28.Z26., 1893. dec. 23./14. II Büntető tv.könyv (1878:5. te.) 12 Az ügyre vonatkozó iratokat ld. OL - K 26 - 1894 - 1834. — Lukács László, azaz Lucaciu Vasile a Román Nemzeti Komité főtitkára volt, akit az 1894. évi memorandum-perben 5 év államfogházra ítéltek. A Pap Zsigmond fernezelyi körjegyző elleni merénylettel a hatóságok egy bizonyos Ötvös Istvánt gyanúsítottak. A szatmárnémeti tvsz.-i elnök így Jellemezte" Lucaciut: gyanújelek merültek fel, hogy „a beismerésben levő.közvetlen tettes ... egyik felbujtója dr. Lukács László ..., hírhedt oláh agitátor lehetett ...", aki „a legveszedelmesebb politikai lázító, valódi megmételyező]e a közel vidék jámbor oláh nemzetiségű lakosainak ...". — A mt. határozata alapján a me. 1892. júl. 2-án írta alá a kir. főügyésznek szóló felhatalmazást a bűnvádi eljárás indítványozására. Lucaciut 1892. szept. 12-én helyezték vád alá a Szatmárnémeti Kir. Tvsz.-en. 13 Az ügyre vonatkozó iratok nem maradtak fenn a BM.-i Lt.-ban. 14 Ld. még 1891. febr. 13./L, 1892. szept. 23.Z2. 15 Ld. még 1890. jún. 6./1. 16 A tárgyalásokra vonatkozó iratokat ld. OL - K 255 -1892 - 9. t. - 1064, 2354, Uo. - 1893 - 9. t. 769, OL - K 231 - 1893 - 9. t. - 11 251. — Az első ún. bizottsági tárgyalásra 1893. febr. 25-én került sor. A Wekerle-kormány idején sem történt döntő lépés az ügyben, csupán a kőbányai sertéspiacon vezettek be új rendtartást és állították fel a FM közvetlen felügyelete alatti állategészségügyi hivatalt (1893). RT 1893. 783. és 794. p. 117./18J 1892. június 28. 1. A Spanyolországgal folyó külkereskedelmi szerződési tárgyalások állása

1 A pénzügyminiszter úr mint a Kereskedelmi Minisztérium vezetője f. hó 17-én tett előterjesztése kapcsában jelentette, hogy Spanyolország nem volt hajlandó egy 703