Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

114715./ 1892. május 5. 1891-92-ben lezajlott tárgyalások, szakértekezletek eredményeit, majd az alábbiak szerint részletezte a reform végrehajtásának fő elveit: — A Monarchia aranyalapra helyezi valutáját, — a zökkenőmentes áttérés érdekében az o. é. forint aranyban kifejezett értéke képezi az új pénz egységét, a koronát, töredékrészek nélkül; 1 korona = 50 o. é. kr-ral, — külföldi tapasztalatokat is figyelembe véve 10 és 20 koronás aranyérméket vernek, ezenkívül — a koronaértékbeli számolás azonnali lehetővé tétele céljából — ezüstből, nikkelből és bronzból váltópénzt is kibocsátanak, — az aranyvaluta behozatalának előfeltételeként beszüntetik az ezüstértékbeni pénz verését, — egyelőre nem vonják be a Monarchia függő adósságát képező államjegyeket, és az ezüstértékű pénzt is forgalomban hagyják. Wekerle négy később megvalósítandó feladatot is megjelölt: 1. a kettős érték szerinti számítás megszüntetése és a koronaértékben való kötelező számítás behozatala, 2. az ezzel kapcsolatos jogviszonyok szabályozása, 3. a pénzeszközök mennyiségének megállapítása, különös tekintettel az államjegyek majdani bevonására és az ezüstpénz átverésére, 4. az Osztrák-Magyar Bank alapszabályainak átalakítása. Mindezekhez — folytatta a püm. — a megfelelő mennyiségű arany beszerzése az előfeltétel. A Monarchia két állama között 30:70 arányban állapítják meg az ezüstpénz bevonásából eredő terhek viselését, ill. az új váltópénz verési mennyiségét, azonban a 10 és 20 koronás aranyak verésében mindkét ország szabadkezet kap. A külföldi arany beáramlásának előmozdítása céljából megengedik a magánosok részére történő pénzverést is. Wekerle előadta azt is, hogy a pénztári készletekből 45 millió arany Ft értékű fémet már beszereztek. Végül megemlítette, hogy Ausztriával az ügy minden mozzanatára nézve megegyezés jött létre, és ott is teljesen megegyező tartalmú tvj.-okat terjesztenek a Birodalmi Tanács elé. — Ferenc József máj. 11-én engedélyezte a tvj.-ok benyújtását, és erre máj. 14-én sor is került. OL - K 255 - 1892 - 8. t. - 1496, KN (1892-97) 3. k. 173. p. A tvj.okat és indoklásukat Id. OL - K 2 - 1892/97 - Tvj.-ok, XV-XIX. (288. cs.) 7 Ld. még 1890. máj. 17.

ß. 8 A fm. hg. Esterházy Lajost bízta meg azzal a feladattal, hogy 2-3 méncsikót szerezzen be Angliában. Esterházy júl.-ban közölte: 150 000 Ft-ból két mént lehetetlenség vásárolni. Ezek után egy mén beszerzésére kapott felhatalmazást. 1893. febr.-ban azonban már erre sem volt elég az eredeti öszszeg, így azt 200 000 Ft-ra emelték fel. OL - K 178 - 1893 - 1082. 9 Ld. még 1892. febr. 9./11., máj. 20./24., jún. 28./15., nov. 28./11. —A szerb külkereskedelmi ügyekre vonatkozó jk-i pontok felsorolása: 1890. ápr. 3. 9. jegyzet. —Az összes külkereskedelmi vonatkozású jk.-i pont felsorolása: 1890. márc. 25. 29. jegyzet. 10 A törvénykezési szünidő szabályozásáról szóló 1887:30. te. az ítélőtábláknál és a Kúriánál júl. első vasárnapjától számított és évenként 8 hetes törvényszünetet rendelt el, de több ügyfajta esetében kivételt tett, amikor elintézésükre szüneti tanácsokat állított fel. Szilágyi ezért lehetővé kívánta tenni, hogy nem szüneti tárgyak is tárgyalásra kerülhessenek a törvényszünet idején, ugyanis — az indokolás szerint — a kir. tábla decentralizálása (vö. 1890. dec. 29./1.) következtében „a kir. ítélőtábláknak vagy legalább azoknak nagyobb részénél a ... szüneti tárgyak nem vennék igénybe annyi bíró rendes működését, mint ahány bírót a szüneti tanácsban alkalmazni kell." Szilágyi máj. 13-án nyújtotta be a tvj.-ot, amelyet a Ház — bizonyos módosításokkal —jún.-ban fogadott el. Tv.erőre emelte az 1892:12. te. OL - K 2 - 1892/97 - Tvj.-ok, VII. (288. cs.), KN (1892-97) 3. k. 171. p., 4. k. 34., 253-254., 256., 320. p. 11 Vö. 1892. febr. 19 JL 689