Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

113./14./ 1892. április 29. Iratok és kh. tárgyalás: OL - K 255 - 1892 - 2. t. - 1642, OL - K 2 - 1892/97 - Tvj.-ok, X. (288. cs.), KN (1892-97) 4. k. 90. p., 5. k. 4., 26-72., 74-131., 152-153. 282. p. 12 Az egyházpolitikai kérdésre vonatkozó jk.-i pontok felsorolása: 1890. nov. 3. 7. jegyzet. 13 A márc. 20-i mt. után nem sokkal fejeződött be az Ogy. válaszfelirati vitája, amelyben az egyházpolitika is nagy súlyt kapott. Már ekkor kezdett kirajzolódni a Kh. és a Fh. később majd drámaian jelentkező ellentéte: az elkeresztelési kérdésben a Fh. az állam és az egyház közötti mindenáron való békét hangsúlyozta, míg a liberális többségű Ház ragaszkodott az 1868. évi tv. rendelkezéséhez. Márc. 26-án Bp.-en Ferenc József elnökletével megbeszélést tartottak Vaszary, Kálnoky küm., Szapáry, Csáky és Szilágyi részvételével. Az uraik, itt felkérte a prímást, hogy Csáky javaslata, azaz a 68-as te. fenntartása alapján forduljon újra Rómához. (Csákynak a tanácskozásról készített részletes jelentését Id. OL 1 34 - Egyházpolitikai ügyek 1890-95 12. á.l.) Vaszary el is utazott Rómába, de ott konkrét felhatalmazást semmilyen irányban sem kapott. Vö. Salacz, A magyar kultúrharc... 135-141. p. 14 Erre a mt.-ra ugyan nem került sor, de a kormány újabb javaslattételére igen. Vaszary a máj. 10-i püspökkari konferencián terjesztette elő a javaslatokat, amelyeket a püspökök visszautasítottak. Salacz, i. m. 142. p. 15 A bűntettekről és vétségekről szóló 1878:5. te. (Csemegi-kódex) és a kihágásokról szóló 1879:40. te, a két büntető tv.könyv revíziójára irányuló munkálatok 1888-ban kezdődtek meg. Ezeket Szilágyi Dezső is folytatta, azonban a mt. elé terjesztett és a Házban 1892. máj. 18-án általa benyújtott tvj. még nem vállalkozott a kimerítő revízióra. Viszont az égető hiányok (hogy pl.: büntetési rendszerünk csaknem kizárólag szabadságvesztés-büntetésekből állt; tüzetesen nem határozták meg az indítványra jogosult személyeket; hogy az önbíráskodásra vonatkozóan hiányoztak külön büntető határozatok; hogy nem felelt meg a rágalmazás meghatározása, és túl enyhe volt a súlyos becsületsértés büntetése) sürgős orvoslását Szilágyi fontosnak tartotta: míg tehát a javaslat — fejtette ki az indoklásban — „nem csap át az érdemleges revizió területére, addig mégis megszünteti a büntető törvénykönyvek alkalmazása körül felmerült főbb nehézségeket". A módosítások mindkét büntető tv.könyv esetében számos szakaszra kiterjedtek volna, ám a javaslat az Igazságügyi Bizottságban tárgyalásra sem került. 1895-ben aztán a Bánffy-kormány vissza is vonta azt, s új tvj. kidolgozásába kezdett. KN (1892-97) 3. k. 249. p., Kh. írom. (1892-97) 3. k. 288-397. p., Magyar Törvénytár, Millenniumi Emlékkiadás. 1908. évi törvénycikkek. Bp. 1909. 832-834. p. 16 Szilágyi máj. 18-án nyújtotta be „a fogház- és elzárás-büntetés végrehajtása és a pénzbüntetésekből befolyó összegek felhasználása tárgyában" című tvj.-ot is. Célja az 1887:8. te. rendelkezéseinek megváltoztatása volt. A javaslat kimondta, hogy: 1. a fogház- és elzárás-büntetés a bírósági fogházakban hajtandó végre akkor is, ha a büntetést közigazgatási hatóság szabta ki, a közigazgatási fogházak csak kivételesen és csak a bírósági fogház-hálózat teljes kiépüléséig vehetők igénybe; 2. a pénzbüntetésekből befolyt összegek „Büntetéspénzek Országos Alapja" címen kezelendők, s ezentúl nem csupán rabsegélyezési és javítóintézeti célokra, hanem letartóztatási intézetek építésére is fordíthatók. Szilágyi az indoklásban elvi okokra, a börtönügy tervezett reformjára, a börtönhiányra és a tervezett közigazgatási reformokra hivatkozott. A javaslatot nov.-ben fogadta el a Ház és azt az 1892:27. te. iktatta tv.-be. OL - K 2 - 1892/97 - Tvj.-ok, III. (288. cs.), KN (1892-97) 3. k. 249. p., 6. k. 33., 129-132., 136., 144. p. 17 Szilágyi máj. 13-án nyújtotta be a tvj.-ot, amely — kiegészítve az 1886:29. te. 15-18., az 1889:38. te. 5-9., 11. és 12., valamint az 1891:16. te. 15. §-át — lehetővé kívánta tenni, hogy a tényleges birtokos tulajdonjoga a bekebelezéshez előírt szigorú feltételek teljesülése nélkül ne csak a betétszerkesztés esetében, hanem azon kívül is bejegyezhető legyen a telekkönyvbe. Ezt az intézkedést az ingatlan-nyilvántartás súlyos hiányossági indokolták. Az Ogy. 1892 végén részletmódosításokkal fogadta el a tvj.-ot, amelyet az 1892:29. te. emelt tv.erőre. (OL - K 255 - 1892 - 12. t. - 1335, OL K 2 - 1892/97 - Tvj.-ok, IV. /288. cs./, KN /1892-97/ 3. k. 171. p., 6. k. 33., 125-129., 135-136., 142., 173., 335. p.) — Az 1893. júl. 8-án kelt végrehajtási rendeletet ld. RT 1893. 1579. p. 18 A részletes mt.-i előterjesztés fogalmazványát Id. OL - K 184 - 1892 -13/5. t. - 3097 (21 864). — A telepítés 1890-ben történt, valamennyi telepes 8-8 hold fődet kapott 895 Ft-ért, 20 éves törlesztésre, 4,1%-os kamat mellett. Igen sokan vettek fel 410 Ft-os házépítési kölcsönt is a Torontálmegyei Takarék- és Hitelbanktól, valamint a Nagyszebeni Takarékpénztártól. Előbbi kölcsön első évi részlete 1891. okt.-ben, utóbbié 1892 tavaszán vált esedékessé, de a telepesek nem tudtak fizetni, rossz mi685