Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)
110711./ 1892. március 20. nak, melyeket az évnek néhány hónapja alatt — míg a nagyobb kivitel ideje tart — rohamosan kell elszállítani; fokozza ennek hátrányát még az is, hogy a nyerstermeivényekkel külföldre kimenő teherkocsik csak hosszabb idő múlva kerülnek ismét vissza, s az országba történő bevitel finom árukból és gyártmányokból állván, a kiment kocsik pótlásául a külföldről aránylag csak kevés kocsi jön az országba. A legszűkebb számítás szerint véve a szükségletet, a forgalmi eszközöknek a következő szaporítása szükséges, mégpedig: ami a mozdonyokat illeti: a már gyártás alatt levő, illetőleg már megrendelt mozdonyokon kívül a közelebbi időre, tekintettel arra is, hogy a mozdonyok további szaporítása hadászati szempontokból is folyton sürgettetik, még kereken 100 db mozdony volna szükséges amellett, hogy évenként is bizonyos mennyiségű beszerzendő lesz, mely a szükséglet és a fedezet lehetősége szerint évenként lenne meghatározandó. A már megrendelt 172 db mozdony közül 1892- és 1893-ban beszállítandó 116 mozdony — a megengedhető maximális teljesítmény határain belől — előreláthatólag födözni lesz képes az ezen évek forgalmi szaporulatából kifolyó mozdonyszükségletet, miért is az 1892. és 93. években még ezeken fölüli mozdonyok beszerzése nem lesz szükséges, és ezúttal előadó miniszter úr csakis arra nézve kér elvi jóváhagyást, hogy a szükségesnek jelzett 100 db mozdonyt az 1894., illetőleg 1895. évben beszerezhesse, illetőleg azok beszállíthatását már ez idő szerint számba vehesse és biztosíthassa. A személykocsikból szükséges volna kereken 500 személy- és 100 db személyvonatú kalauzkocsinak beszerzése olyformán, hogy 100 db kocsi lehetőleg még a f. évben, éspedig a pénztári készletek terhére, azután pedig két éven át 250-250 db rendeltetnék és szállíttatnék. Teherkocsikból 10 000 db-ot kellene beszerezni, mégpedig 1893-ban és 1894ben 3000-3000 db-ot, a következő két évben pedig 2000-2000 db-ot. A most említett forgalmi eszközök beszerzése a következő összegekbe kerülne, nevezetesen 100 db mozdony 4 000 000 Ft-ba 600 db személy- és személyvonatú kalauzkocsi 4 500 000 Ft-ba 10 000 db teherkocsi 22 000 000 Ft-ba összesen 30 500 000 Ft-ba. A mozdonyokra felvett 4 000 000 Ft-ot illetőleg megjegyzendő, hogy ezen összegben az Államvasúti Gépgyár haszna, mely az utóbbi évek tapasztalatai szerint a kereseti összeg 15%-ával vehető fel, még nem vétetett számításba, úgyhogy végeredményben e címen az Államkincstár terhe mintegy 600 000 Ft-tal alább fog szállani, illetve ez az összeg a gépgyár fölöslegeinél térül meg. A fent kimutatott s 30 1/2 millió Ft-nyi beruházást igénylő forgalmi eszközök beszerzése az Állami Vasutak üzletfeleslegeinek rovására történnék, s minthogy — amint ezt az előadó miniszter úr szintén részletesen kimutatta — az Államvasutaknak a budgetbe felvett s a tényleg elért jövedelmi fölöslegei között mindig voltak, s így jövőre is bizton várhatók oly többleti különbözetek, melyekből a forgalmi eszközök beszerzésére fordítandó összegek törleszthetők lesznek, — a szóban levő beruházások a költségvetési mérleg minden megrontása nélkül meg fognak tétethetni. 669