Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

Bevezető tanulmány - Ung-völgyi HÉV (1891. okt. 2372. —folytatás a Wekerle-kormány jegyzőkönyveiben) - Szentes-Hódmezővásárhelyi HÉV (1892. ápr. 29.Z3.) - Eperjes-Bártfai HÉV (1892. ápr. 29.Z4. — folytatás a Wekerle-kormány jegyzőkönyveiben) - Nagykároly-Somkúti Keskenyvágányú HÉV Gilvács és Barlafalu közötti szakasza (1892. j úl. 8./3. —folytatása Wekerle-kormány jegyzőkönyveiben) - Nagybecskerek-Pancsovai HÉV (7592. szept. 30./7.) - Hidegkút-Tamási HÉV (1892. okt. 28J25.) ^ - Borossebes-Meny házai Keskenyvágányú HÉV (1892. okt. 28.Z25.) - Szepesbéla-Podolini HÉV (1892. okt. 28J25.) A jegyzőkönyvekhez készített jegyzetekben minden esetben megadtuk a vasútengedélyezés előtörténetére, menetére, az építésre és az üzembe helyezésre vonatkozó legfontosabb adatokat.

23 E helyen csupán a következőket emeljük ki. A minisztertanács által tárgyalt valamennyi vasút-engedélyezési ügy eredménnyel zárult, vagyis elkészültek a tervezett vonalak. Természetesen több esetben is felmerültek problémák, ezért nem mindig az eredeti elképzelések szerint és nem mindig a tervezett idő alatt valósultak meg az építkezések. Kiemelkedő jelentősége volt a stratégiai fontosságú Máramaro s sziget-Kőrösmező-Határszéli Vasútnak, valamint a román vasúti csatlakozásoknak. 1890. január 1. és 1892. december 31. között a vasúthálózat hossza 10 925 km-ről 12 238 km-re, ezen belül a HÉV-vonalak hossza 2504 km-ről 3680 km-re növekedett. Ez az ütem elmaradt a megelőző három év és a következő kétszer három év növekedésétől is: 1887-1889-ben 1543, 1890-1892-ben 1313, 1893-1895-ben 1777, 1896-1898-ban 2461 km új vasútvonalat helyeztek üzembe összesen, ezen belül HÉV-vonal volt sorrendben 1304, 1176, 1675 és 2143 km.

24 A Szapáry-kormány időszaka átlagos periódus volt a hazai vasútépítés 18761900 közötti történetében. Ezt jól mutatja, hogy 25 esztendő alatt évi átlagban 433 km vasútvonal épült, lényegében ugyanannyi mint az 1890-1892. évek átlagában (437 km). A kormányciklus minisztertanácsi ülésein megtárgyalt, ill. eldöntött vasútépítési ügyek egyébként mintegy 930 km új vasútvonalat eredményeztek. Az 1890-es évek elején egyéb MÁV-beruházások is megkezdődtek a minisztertanács határozatai alapján. 1890 közepén egyrészt a Kelenföld és Szőny közötti vonalon új kitérők létesítéséről, állomás- és vágánybővítésről, valamint Szolnok és Újszász között a második vágány helyreállításáról, másrészt a MÁV-alkalmazottak részére lakóházak építéséről született döntés. (1890. júl. 18./4., aug. 29.Z2.) A minisztertanács ebben a ciklusban hétszer foglalkozott a MÁV mozdony- és vagonparkjának nagyarányú bővítésével, amit általános forgalmi és katonai szempontok egyaránt indokoltak. (1890. aug. 8./13., szept. 20./3., dec. 3./5., dec. 17./4., 1891. febr. 28J5., 1892. márc. 20./L, máj. 20./4.) Megemlítjük továbbá, hogy a kormányülések napirendjén szerepelt egyes HÉV-társaságok (Pusztaföldvár-Békési, Kassa-Tornai, Héjjasfalva-Székelyudvarhelyi, Arad és Csanádi Egyesült Vasutak) engedélyokmány módosítási ügye (1890. márc. 25./1L, 1891. júl. 29./3.

f 1892. jan. 8J3., febr. 9J5.\ valamint a DebrecenFüzesabonyi HÉV hiteltörlesztéssel kapcsolatos kérelme (1892. márc. 6./15.) 55