Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)
1891. június 17., 26. 75728./, 76.7297 tvj.-ot, azonban kimondta azt is, hogy az abban szereplő garanciákat nem tartja elégségesnek. (Apponyi itt a kormánypárttal való fúziót rebesgetök számára is nyilvánvalóvá akarta tenni, hogy az reá nézve lehetetlenség.) A következő napokon számosan szólaltak fel. A függetlenségi képviselők már ekkor minden alkalmat megragadtak a tárgyalás elnyújtására. KN (1887-92) 23. k. 220-372. p., 24. k. 3-256. p. 2 Ld. még 1891. febr. 28./L, márc. 2., 1892. marc. 6J2. 3 A Szép. elnökének jún. közepi naplóbejegyzése szerint a kormány eredetileg úgy számolt, hogy 3 hét alatt befejeződik az általános tárgyalás; „Ezután következnék a részletes tárgyalás, melynél a 2. §-ra 2 hetet tűztek ki a helyzet urai, s a 4. §-ra ismét 2 hetet, eme két sarkalatos § tárgyalása tehát 4 hetet vévén igénybe, júl. 20-ra volna befejezhető." Podmaniczky uo. 153-154. p. 4 Ld. 1891. aug. 3./1. 5 Az összesen 34 napot igénybe vevő általános tárgyalás további folyamában (különösen júl. 3-án) egyre nyilvánvalóbbá vált az ellenzék obstrukciós törekvése, noha a szélsőbal csak a részletes vitában kívánta igazán bevetni fegyverét, „amely alkalommal nem annyira sok beszéd, mint inkább egymást követő névszerinti szavazások kérése által akarják a Házat agyonszavaztatni" —- írta az egyik tanú, Podmaniczky Frigyes. (Podmaniczky uo. 126. p.) Végül júl. 11-én, a fő szónokok záróbeszédeivel fejeződött be az általános vita. A szélsőbal Szapáry beszéde alatt botrányos jeleneteket produkált, az elnök Eötvös Károlyt, Hoitsy Pált és gr. Károlyi Gábort is rendreutasítani kényszerült. Júl. 13-án zajlott le a névszerinti szavazás: a Kh. 261:99 arányban fogadta el a tvj.-ot a részletes tárgyalás alapjául. Rögtön ezután a szélsöbali br. Prónay Dezső indítványozta a részletes tárgyalás szeptemberre halasztását, de a többség elvetette a javaslatot. így a kormány terve, a szakadatlan tárgyalás, megvalósult. KN (1887-92) 24. k. 258-368. p., 25. k. 74-^52. p., 26. k. 4-18. p. 6 Ld. még 1891. jún. 13./L, 1892. okt. 14./4., 1893. febr. 22J3., 1894. okt. L/1. — Kaas Ivor a Ház ápr. 22-i ülésén nyújtotta be a me.-höz és a vkm.-hez címzett interpellációját. (KN /l887-92/ 23. k. 85-86. p.) — Csáky jún. 27-én elhangzott válaszában kiemelte, hogy kétségtelenül több visszaélés és botrány történt az egyházban, de államellenes izgatás egy sem. ígéretet tett egyúttal a „pánszláv izgatókkal" szembeni erélyes eljárásra, s arra, hogy a kormány megfelelő segítséget nyújt az összeülő zsinat határozatainak végrehajtásához. Uo. 25. k. 146-148. p. 76.129./ 1891. június 26. 1. A miniszterelnök előterjesztésére a távollevő horvát-szlavón-dalmát miniszter felhatalmazása arra, hogy a véd himlőoltásról, 1 az 1868:1. te. 21. §-ának módosításáról, a horvát-szlavón föld-tehermentesítési adósság konverziójáról 2 és a Pozsega, illetve Verőce megye kikerekítéséről 3 szóló horvát törvényjavaslatokat szentesítés alá terjessze.
