Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

71./24./ 1891. május 21. es körzetben ingyenes táviratkézbesítése helyett a távirat-kézbesítési átalány 50%-os emelése; a fennálló magas küldöncdíjak (6 kr-tól 3 Ft-ig) csökkentése. — Az új díjszabási rendszert a kerm. 1891. dec. 10-én kelt 79 082. sz. rendelete léptette hatályba (RT 1891. 1815. p.). — A mt. döntése nyomán a posta és távirda beruházási kerete az 1891. évi 100 000 Ft-ról 1892-ben 132 000, 18931894-1895-ben 200-200 000 Ft-ra növekedett. (1890:39., 1892:14., 1893:7. és 31., 1895:4. tc.-ek.) — Ld. még 1893. máj. 30./5., 1894. nov. 23/3. 9 Az Ausztriával kötött vám- és kereskedelmi szerződés (1878:20., ill. 1887:24. te.) 4. cikke mondta ki a Monarchia még meglévő két vámkülzetének bevonását a vámterületbe 1889 végi határidővel. E határidőt az 1889:16. te. 1891. júl. 1-jére tolta ki. A két kormány már 1889 jan.-jában megállapodott a trieszti és a fiumei szabadkikötő megszüntetéséről szóló tvj.-ok szövegében. E megegyezést az 1891. febr. 7-i bécsi közös vámértekezlet véglegesítette. Az intézkedést nyomós külkereskedelmi érdekek sürgették, ugyanis „a Monarchiába való behozatalnál a legnagyobb kedvezményt ... nemcsak szerződések útján lehet elérni, hanem a behozatalnak Fiúméba vagy Triesztbe irányítása által is. Ily eljárásnak meghonosításával azonban nemcsak felmentenők a külállamokat azon törekvéstől, hogy a legnagyobb kedvezmény elnyerése végett velünk a mi kivitelünk előnyére váló ellenkedvezmények árán szerződéseket kössenek, hanem megfosztanók magunkat azon lehetőségtől is, hogy a nem szerződéses államok irányában differenciális vámokat alkalmazhassunk" — hangzott Baross érvelése a máj 22-i felségelőterjesztésében. Az a. és b. alatti tvj.-ok az uraik. máj. 28-i engedélye alapján jún. l-jén kerültek az Ogy. elé. A Ház mindkettőt elfogadta jún. 22-én. (OL - K 230 - 1891 5. t. - 15 811., az aktában található a mt.-i előterjesztés fogalmazványa is, OL - K 2 - 1889/92 7442, 7546, 7630, 7634/1891, ill. 7443, 7547, 7631, 7635/1891 /188-189. es./, KN /1887-92/ 23. k. 273. p., 24. k. 175., 371-372., 375. és 401. p.) — A javaslatokat az 1891:18. és 19. tc.-ek emelték tv.erőre. Mindkét szabadkikötő — vámkülzet (punto franco) felállítása mellett — 1891. júl. l-jével szűnt meg, a tc.-ek végrehajtására vonatkozó rendelet jún. 25-én kelt (RT 1891. 742. p.). (Iratokat ld. OL-K 230- 1891-5.1.- 15 811., OL - K 255 - 1891-7. t.- 1597,1629, 1630, 1641, 1701.) — Wekerle máj. 24-i előterjesztésére az uraik. máj. 28-án járult hozzá a c. alatti tvj. benyújtásához. Erre is jún. l-jén került sor. Uo. — 1469, KN (1887-92) 23. k. 272. p. — Ld. még 1891. jún. 14./18. 10 Ld. még 1891. jan. 3./8., jún. 3/6., nov. 21/3., dec. 5/5. — Az összes külkereskedelmi vonatkozású jk.-i pont felsorolása: 1890. márc. 25. 29. jegyzet. HA Monarchia és Franciaország 1866-ben kötötte meg a szerződést. RGBl 1866. 169. 12 Ld. 1892. jan. 11/1. 13 A Monarchia és Belgium közötti kereskedelmi viszonyokat az 1867. febr. 3-án meghatározatlan időre kötött kereskedelmi és hajózási szerződés szabályozta. RGBl 1867. 56. — A küm. említett átiratával (máj. 17.) a német követ pozitív közlését tudatta. OL - K 26 - 1891 - 222 (1778). 14 Ld. még 1890. dec. 3/11., 1891. jan. 30/3., ápr. 6/3., ápr. 16/3. —A szerb külkereskedelmi ügyekre vonatkozó jk.-i pontok felsorolása: 1890. ápr. 3. 9. jegyzet. —Az összes külkereskedelmi vonatkozású jk.-i pont felsorolása: 1890. márc. 25. 29. jegyzet. 15 Baross kérésére máj. 15-én közös vámkonferenciát tartottak Bp.-en. Itt a kerm. képviselője, Lukács Béla áll. titk. követelte, hogy intézzenek ultimátumot Szerbiához, s amennyiben a szerb kormány záros határidőn belül nem állítja helyre a szerződésszerű állapotot, foganatosítsanak megtorló intézkedéseket, mégpedig a gabona-vámkedvezmények visszavonására és az állatbehozatali tilalomra is kiterjedően. Az osztrák kerm. képviselője viszont határozottan ellenezte a vámkedvezmények viszszavonását. Hivatkozott arra, hogy az csak törvényhozási úton lehetséges, s hogy Ausztriában e téren esetleg nehézségek támadnának. Végül az értekezlet úgy döntött, hogy 8 napot adnak Szerbiának intézkedései visszavonására. (Meg kell jegyezni, hogy a küm. ápr.-máj. folyamán több esetben is követelte Szerbiától pl. a kávé, kávépótló, rizs, marinált tengeri hal, paraffingyertya kivételét a fogyasztási adókötelezettség alól. (OL - K 230 - 1891 - 5. t. - 2630 /30 182, 32 163, 38 034/). 16 A szerb küm. jún. 3-án kelt jegyzéke, amelyet Kálnoky küm. megküldött Barossnak, arról tanúskodik, hogy Szerbia bizonyos engedményeket tett. Ezután a magyar fél is mérsékeltebb hangot ütött meg, így retorziók elrendelésére végül is nem került sor. Uo. 17 Ld. még 1890. máj. 1/2., jún. 20./2.,jún. 27/1., júl. 4/3., nov. 19/8., dec. 3/3. 18 A magyar kormány kincstári érdekből nem fogadta el a térítési idő felemelését. — A tv. egyes íjainak módosításáról tovább folytak a tárgyalások, de ezek csak a Bánffy-kormány idején vezettek eredményre. (OL - K 26 - 1894 - 2845, 1895. febr. 14-i mt.-i jk., továbbá 1895:39. te. E te. több 529