Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

71/24./ 1891. május 21. ható, vagy ha a kérvény visszavonatott, a Képviselőház bíráló bizottsága az ily panaszokra is kiterjesztheti a vizsgálatot. Különösen szem előtt tartandó az az elv, hogy habár bizonyos eseteknek elbírálása a Kúriára ruháztatik, a Képviselőháznak az a joga, hogy a Ház összeállítására vonatkozó minden kérdés felett maga határoz, teljesen megóva maradjon. f.) Hogy tüzetesen meghatároztassék: mik a megengedett választási költségek. g.) Hogy az alkotandó törvény a jövő átalános választások alkalmával lépjen életbe, s 8 évi hatályának eltelte után — ha időközben más intézkedés nem történik — a Kúria bíráskodó hatalma szűnjék meg, s annak gyakorlása ismét a Képviselőházra szálljon vissza. A minisztertanács jóváhagyván a fennebb főbb körvonalakban ismertetett elvek alapján szerkesztett törvényjavaslatot, azon részének kivételével, mely a hatáskörökre vonatkozik, s mely még nincsen véglegesen szövegezve; felhatalmazta az igazságügy-miniszter urat, hogy a most említett rész szövegének pótlólag közlése után az előadott törvényjavaslatot Ö Felsége legfelsőbb jóváhagyásának kieszközlése után az Országgyűlés elé terjessze. 7. A távírda- és távbeszélő-hálózat fejlesztése A kereskedelemügyi miniszter úr előterjesztette, hogy úgy közérdekből, mint magának a távírói intézmény fejlesztése érdekében szükséges volna a következő három irányban intézkedéseket tenni, úgymint: a.) a távíró- és távbeszélő-szolgálat teljesítőképességének fokozása iránt a vonal- és vezetéki hálózat fejlesztése és kiegészítése által; b.) e szolgálat felhasználásának könnyítése és kiterjesztése iránt a díjszabás korszerű átalakítása által, és c.) a gyors szellemi érintkezés biztosítása iránt a táviratok kézbesítésének javítása által. ad a.) A jó távírószolgálatnak első feltétele, hogy a forgalomnak megfelelően kiépített és kellően megválasztott gócpontokkal ellátott vonal- és vezetékrendszer legyen létesítve. Magyarországon a vezetékek túl vannak terhelve a huzalok és gépek aránylag csekély száma miatt, amiből a szolgálatban tapasztalt késedelmek származnak. E bajnak orvoslása érdekében célszerűnek mutatkozik, hogy a távbeszélőberendezés fejlesztessék, oly távbeszélő-vezetékek felállítása által, melyek távírdával még nem bíró jelentékenyebb községeket a legközelebbi távírdahivatallal összekapcsolnak, s melynek célja kevésbé a beszélés, mint a távirat-közvetítés. E rövid vezetékek a nagy távírdahálózatnak mintegy felszívó ereit képezik, s nagyon alkalmas és aránylag olcsó eszközök a távirati közlekedés lehetőségének kiterjesztésére. 523