Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

1891. május 7. 69.7227 3. a A király személye körüli miniszter felmentése a külkereskedelmi szerződési tárgyalások vezetése alól 7 A Felség körüli miniszter úr előadja, hogy a kereskedelmi szerződés iránti tár­gyalások befejeztetvén, az ő megbízatását is, melynek alapján a fennforgott különle­ges okoknál fogva e tárgyalásokat vezette, megszűntnek tekinti, s nem is találná cél­szerűnek, hogy a más államokkal kezdendő tárgyalások vezetésével mostani állását tekintve ismét ő bízassék meg. A minisztertanács teljesen osztozván a Felség körüli miniszter úr néze­tében, a bejelentést tudomásul veszi, s egyúttal köszönetét fejezi ki a nevezett miniszter úrnak a Németországgal folytatott tárgyalások tapin­tatos és sikeres vezetéseért. Jegyzetek a A 4-6. pontokat nem közöljük. 1 A közigazgatási reform ügyére vonatkozó jk.-i pontok felsorolása: 1890. szept. 1. 12. jegyzet. 2 A Közigazgatási Bizottság márc. 19-én kezdte meg és márc. 23-ig öt napon át folytatta a tvj. általá­nos tárgyalását. Bevezetésként Szapáry felvilágosítást adott a javaslattal összefüggő reformtervekről (közigazgatási bíráskodás, a gyámügyi igazgatás átszervezése, községi tvj.) és a megyei közigaz­gatás átszervezésének várható költségkihatásairól. A vita során Apponyi Albert a Mérs. Eli. nevé­ben úgy nyilatkozott, hogy általánosságban kész elfogadni a tvj.-ot, ha annak végrehajtása előtt sor kerül a fegyelmi eljárás és a közigazgatási bíráskodás kodifikálására, valamint a megfelelő választá­si tv. megalkotására, és az ezekre vonatkozó alaprendelkezéseket felveszik a javaslatba. Kifogásolta még a főispán, az alispán és a közigazgatási bizottság hatáskörének meghatározását, továbbá állást foglalt amellett, hogy az önkormányzati testületek jogait bírói oltalommal is megvédjék. A Függ. P. képviselői (Szederkényi Nándor, Holló Lajos) általánosságban sem fogadták el a tvj.-ot, főleg a tisztviselők választásának tervezett megszüntetését kifogásolták. Szederkényi indítványt is tett, hogy a javaslatot csak azután vegyék tárgyalásba, ha már minden érdekelt szerv és testület véle­ményt nyilvánított. Az általános vita során Szapáry kilátásba is helyezte a választások feletti bírás­kodásról (vö. 1891. máj. 21./6.) és a közigazgatási bíráskodásról szóló tvj.-ok benyújtását, illetve a szolgálati pragmatikára és a fegyelmi eljárásra vonatkozó intézkedések beillesztését a megyei tvj.­ba. A bizottság végül általánosságban elfogadta a javaslatot, azonban a tisztviselők kinevezésével, hatáskörével és a közigazgatási bizottsággal foglalkozó I. rész 2. fejezetének, a II. és a IV. résznek megvizsgálására öttagú albizottságot küldött ki. A részletes tárgyalás ápr. 2-án kezdődött. OL - K 2 - 1887/92 - 7275/1891 (188. es.), MK 1891. márc. 22., márc. 29. 3 A közigazgatási bíráskodás ügyére vonatkozó jk.-i pontok felsorolása: 1890. szept. 1. 11. jegyzet. 4 A mt.-ban elhatározott felvilágosításokat Szapáry a Közigazgatási Bizottság máj. 8-i és 9-i ülésén adta meg. A tvj. részletes tárgyalása máj. 13-án fejeződött be. Megszövegezett és elfogadott formá­jában 279 §-t tartalmazott. A bizottsági jelentés többek között hangsúlyozta: a kormány indokai valósak, a bizottság „épp ezért helyesléssel fogadta a kormány által a törvényjavaslat alapjául le­fektetett s annak egész tartalmán végig vonuló elvet, hogy a közigazgatás intézése jövőre az önkor­mányzati elemek bizonyos fokú közreműködése mellett államilag kinevezett közegekre bízassék." A jelentést Perczel Dezső bizottsági előadó máj. 13-án terjesztette a Ház elé, amely a Pénzügyi Bi­zottsághoz utasította a tvj.-ot. OL - K 2 - 1887/92 - 7275/1891 (188. es.), MK 1891. máj. 10., máj. 17., KN (1887-92) 23. k. 157. p. 5 A német külkereskedelmi ügyekre vonatkozó jk.-i pontok felsorolása: 1890. okt. 10. 5. jegyzet. —Az összes külkereskedelmi vonatkozású jk.-i pont felsorolása: 1890. márc. 25. 29. jegyzet. 518

Next

/
Oldalképek
Tartalom