Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

1891. április 16. 67./20./ 4 Ld. 1891. máj. L/5. 5 Iratok: OL - K 26 - 1891 - 222 (1438). 6 Ld. még 1890. dec. 3./1L, 1891. jan. 30./2., ápr. 6J3., máj. 21./10. — A szerb külkereskedelmi ügyekre vonatkozó jk.-i pontok felsorolása: 1890. ápr. 3. 9. jegyzet. — Az összes külkereskedelmi vonatkozású jk.-i pont felsorolása: 1890. márc. 25. 29. jegyzet. 7 Helyesen: Szerbia nem vámmentességet, hanem határforgalmi kedvezményeket élvezett a gabonafélékre (pl.: tengerire 50 helyett 25 kr, árpára, zabra 75 helyett 25 kr, búzára 1 Ft 50 kr helyett 50 kr volt a vám.) OL - K 230 - 1891 - 5. t. - 2630 (27 773). 8 Baross küm.-hez intézett ápr. 17-i levelét ld. uo. 9 Ld. a 6. jegyzetet. 10 Paraguay Köztársaság kormánya 1886-ban kereste meg a Monarchiát legnagyobb kedvezményes kereskedelmi egyezmény kötése céljából. A tárgyalásokhoz a magyar mt. 1887. márc. 26-án hozzájárult. Később született is egy szerződéstervezet. Kivitel hiányában közvetlen érdekünk nem fűződött a szerződéshez, de precedensteremtő hatása miatt a kormány kapott az alkalmon. Brazíliával ugyanis fontos lett volna szerződést kötni a lisztkivitel biztosítására. {Vö. 1891. márc. 14./7.) — Az egyezmény korszakunkban végülis nem jött létre. Iratok: OL - K 230 - 1897 - 5. t. - 8903. (20 167/1891. iktatószámon itt található a részletes mt.-i előterjesztés is.) 11 Vö. 1890. ápr. H.H., nov. 4J3., 1891. Jan. 9./1L, 1892. ápr. L/7. 12 Ld. 1890.jún.27./14. 13 1890-ben 32 lőtér újraépítésére és 95 lőtér korszerűsítésére került sor 1 020 109 Ft költséggel, holott a közös költségvetés csupán 140 000 Ft-ot biztosított e célokra. Az említett túlkiadás a két állam honvédségének hozzájárulását is figyelembe véve állt elő. A közös hm. elsősorban az új ismétlőfegyverek támasztotta magasabb követelményekkel indokolta kérelmét. Wekerle ápr. 30-án tájékoztatta a hm.-t a mt. határozatáról: OL - K 255 - 1890 - 6. t. - 889. — Ld. még 1891. jún. 3./13. 14 Gr. Kún Kocsárd 1889-ben adományozta algyógyi, 250 000 Ft-ot érő birtokát az EMKE-nek telepítési célokra. Az egyesület — a fennmaradt igen részletes mt.-i előterjesztés szavai szerint — „... belátván azt, hogy a székely népnek és egyátalában a Királyhágón túli magyar paraszt-birtokosságnak nem lévén meg a mai kor kívánalmainak megfelelő szakismerete; tudván, hogy a munka helyes végzésében egyes termelési ágakban nem eléggé jártas, egy közvetett eljárás által kívánta gr. Kún Kocsárd telepítési eszméit megvalósítani, éspedig mindenekelőtt képzetté, munkaedzetté és gyakorlottá kívánta tenni a telepest, hogy ha azután valamely községben az ott élő magyar elem megerősítésére letelepíttetik, annak a helyes gazdálkodási irányban való haladásra útmutatójává válhassék." Ezért a birtokon „magyar nemzetiségű ifjak számára Gróf Kún Kocsárd Székely Földmívesiskola" felállítását határozta el a FM segítségével. (OL - K 178 - 1891 - 1070.) — Az 1890. szept. 7-én kelt szerződéstervezetet ld. OL - K 184 - 1892 - 10. t. - 8418 (41 983/1891). — A szerződés megkötésével azonban vámi kellett, mert az uraik, a fenti 1. sz. jegyzetben említett magyarázatra utasította kormányát. Ferenc Józsefet Bethlen 1891. máj. I4-i felségelőterjesztése sem elégítette ki, és máj. 18-i lf. elhatározásában kijelentette: tekintve „hogy egy nyilvános tanintézet az állam által más nemzetiségek kizárásával csakis magyar nemzetiségű ifjak számára lenne felállítandó, a kérdéses szerződés tervezetének bemutatása mellett, alaposan indokolt felvilágosítást kívánok." Az újabb, máj. 30-i előterjesztésben Bethlen a következőképpen érvelt álláspontja mellett: a szerződéstervezet szerint az iskola tanulóit a birtok jövedelméből fedezett 32 Ösztöndíjjal toborozzák, ezek alapítója pedig az EMKE, így az egyesület jogosult feltételeket szabni (a szerb Matica ösztöndíjait ugyanis csak szerbek, a Gozsdu-féléket pedig csak románok vehették igénybe); az egyesület feltételeit el kell fogadnia, különben nem jöhetne létre az iskola. Ferenc József ezután jún. 10-én már engedélyezte a szerződés megkötését, egy feltételt azonban szabott: „az ... egyesület jóváhagyó befolyásával nevezendő 32 növendéken felül a szervezeti szabályok értelmében esetleg még felveendő nyolc ún. extern vagy bejáró növendékre nézve az intézeti igazgató minden nemzetiségi vagy felekezeti megszorítás nélkül eszközölhesse a felvételt". (OL -K 178-1891- 1070.) — A szerződés véglegesítésére és az iskola 1892-ben történt megnyitására vonatkozó iratokat ld. OL K184- 1892-10. t.-8418. 504