Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)
62./15./ 1891. március 5. 63 Komitate beibehalten werden, dann würden sich die Kosten der Zentralstellen vermehren. Finanzminister Wekerle gibt an, daß die Mehrkosten bei den Buchhaltungen 471 000 Fl. dagegen die Ersparungen 440 000 Fl. betragen werden, so daß bloß ein Mehrerfordernis von 31 000 Fl. bleiben wird. Schließlich geben Graf Szapáry und Finanzminister Wekerle noch Aufschlüsse über die Vorarbeiten, welche in Hinsicht der Erzielung der möglichsten Kongruenz zwischen den Stuhlgerichts- und Steueramtsbezirken eingeleitet wurden, 8 worauf Seine Majestät die Sitzung allergnädigst zu schließen geruhen. 9 Jegyzetek a Az elkallódott eredeti magyar nyelvű jk. egykorú hivatalos másolata („Abschrift") alapján közöljük a jk.-et. — Lelőhely: Wien, HHStA, Kabinettsarchiv. 1 A közigazgatási reform ügyére vonatkozó jk.-i pontok felsorolása: 1890. szept. 1. 12. jegyzet. 2 Vö. 1884:17. te. (ipartörvény). 3 Ld.1893.jul.22J6 . 4 Vö. 1890. okt. 10./15. — Arról a jogról van szó, amely szerint a törvényhatóság nem tartozik végrehajtani az Ogy. által meg nem szavazott adó tényleges behajtására és a meg nem ajánlott újoncok tényleges kiállítására vonatkozó kormányrendeleteket. 5 Ld. 1886:21. te. 19-20. §. 6 Vö. Kovács, Magyarország ... 6/2. 1196. p. 7 A közigazgatási bíráskodás ügyére vonatkozó összes jk.-i pont felsorolása: 1890. szept. 1.11. jegyzet. 8 Ld. még 1890. júl. 4J4. — Az 1890. júl. 4-i mt.-on elhatározott szaktanácskozmány az év aug. l-jén zajlott le. Az itt született megállapodás alapján kért Szapáry véleményt a főispánoktól. Később tárgyalások kezdődtek a törvényhatóságokkal a járásbeosztás ésszerűbbé tételére, azonban eredményt ezek sem a Szapáry-, sem a Wekerle-kabinet alatt nem hoztak. OL - K 255 - 1890 - 12. t. - 1675 és 2036, OL - K 150 - 1894 -II -1.1. - 8. 9 A véglegesített, 281 §-ból álló, „a közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről a vármegyékben" című tvj.-ot és indoklását ld. OL K 2 - 1887/92 - 6740/1891 (186. es.), Kh. írom. (1887-92) 26. k. 109-279. p. — Szapáry a Ház 1891. márc. 7-i ülésén nyújtotta be a tvj.-ot. Holló Lajos az ellenzék részéről azonnal indítványozta, hogy máj. 1. előtt ne kerüljön bizottság elé a javaslat, hanem előzetesen küldjék meg azt véleményezésre a törvényhatóságoknak. Rövid, de élénk vita alakult ki, amelyben Helfy Ignác a Függ. P. nevében a kormány — szerinte erőszakos eljárása miatt — kilátásba helyezte a „végsőkig menő ellenkezést." Ez egyértelműen az obstrukció bejelentése volt. Végül Holló indítványát a kormánypárti többség elvetette és a tvj.-ot a Közigazgatási Bizottság elé utalta. (KN /l887-92/ 22. k. 381-386. p.) — A közigazgatási reformjavaslatot a politikai közvélemény — pártállása szerint — megosztottan fogadta. A Függ. P. hevesen támadta, a Mérs. Eli. várakozó álláspontra helyezkedett, míg a kormánypárt, igaz nem osztatlanul, ujjongott. Utóbbi orgánuma így írt: „1891. március 7-dike úgy fog szerepelni, mint egy históriai dátum. Ettől fogják számítani a modern magyar állam átalakulását. Ettől a naptól kezdve megdől egy korhadt és sok helyen már rohadt intézmény s az állami organizmusba a munka és fegyelem szelleme — mely e törvényjavaslatot áthatja — friss vért fog vegyíteni." Nemzet 1891. márc. 7. (Esti kiadás) 475
