Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

53./6V, 5477./ 1891. február 4., 13. kormány a későbbiekben fog szolgálni; ad 3-4. A kormány változatlanul fenn kívánja tartani az új árudíjszabást. Kaas és a Ház egyaránt tudomásul vette a választ. (KN /l887-92/ 22. k. 86-89. p.) — Az Ausztriával kitört konfliktus azonban komolyra fordult. Taafe me. febr. 6-i, Szapáryhoz intézett jegyzékében — hivatkozva a kiegyezésre — erélyesen követelte az egyenlőtlen díjszabási elbánás megszüntetését, ellenkező esetben retorziókat helyezett kilátásba. Németország is interveniált. Baross ugyan megkísérelte védeni álláspontját, de végül engednie kellett: febr. 8-10. közötti bécsi tárgyalásain bizonyos ellenszolgáltatások fejében ígéretet tett az egyoldalú díjszabások megszüntetésére. Nem hagyhatta ugyanis figyelmen kívül, hogy az erösebb Ausztria jobban bírta volna a tarifaharcot. OL - K 26 - 1891 - 516, Gyömrei-Vértesy 123. p. — Vö. még 1891. febr. 13./2. 8 A berlini müvészegyesület meghívását a bp.-i német főkonzul 1890. dec. 8-án közölte Szapáry me.kel. A kiállítást 1891. máj. l.-szept. 15. között tervezték. OL - K 26 - 1890 - 3871. 9 Az esztergomi érsek pizetum joga a középkorban gyökerezett: a kir. pénzverőkben használt veretmintákat az érsek megbízottja (pizetárius) őrizte, ezért az érsek a feldolgozott nemesfém mennyiségéhez igazodó javadalomban (pizetum) részesült. E jog a 16. században feledésbe ment, de Pázmány Péter — a nagyszombati fiúnevelő intézet részére tett évi 5000 Ft-os alapítványa fejében — visszaszerezte. Utoljára, személyre szóló javadalomként, Scitovszky János prímás élvezte a pizetumot (évi 18 000 Ft) egy 1852. évi uralk.-i döntés értelmében, bár pizetárius már régóta nem működött. Simor így hiába kérte a pizetum folyósítását, a püm. 1889-ben elutasította a kérelmet, főként arra hivatkozva, hogy az állam a nagyszombati internátusi alapítvány járulékainak fizetését is átvette. Vö. Kollányi. 9a Téves megállapítás: Scitovszky Jánost 1849 júl.-ában nevezték ki esztergomi érsek-prímássá. Az érseki széket 1850. jan. 6-án foglalta el. 10 A mt. határozata nyomán tett püm.-i előterjesztésre Ferenc József 1891. márc. 12-i lf. elhatározásával végleg megszüntette a pizetum jogot, és elrendelte a prímások kinevezési okmányában szereplő erre vonatkozó kitétel törlését. Vö. Kollányi. 11 „Az 1886. évi 29. és az 1889. évi 38. tc.-ek módosításáról és pótlásáról" című tvj. célja az 1886-ban elrendelt telekkönyvi betétszerkesztési eljárás egyszerűsítése volt. Szilágyi 1891. márc. 2-án nyújtotta be a tvj.-ot, amit a Ház ápr. 16-án elfogadott. (A tvj.-ot, indokolását, a kh. iratokat és tárgyalást Id. OL - K 2 - 1887/92 - 6653, 6860, 6993, 7169/1891 /186-187. es./, KN /1887-92/ 22. k. 353., 409. p., 23. k. 8-17., 20. és 155. p.) — A javaslatot az 1891:16. te. emelte tv.erőre. 54./7J 1891. február 13.

a 1. A törvényhatósági bizottsági tagok 1892-ben esedékes választásának módozatai Der Herr Ministerpräsident, als Leiter des Ministeriums des Innern trägt vor, daß laut Bestimmung des § 24. GA XXI: 1886 über die Jurisdiktionen die Zahl der Jurisdiktionsausschußmitglieder in dem der allgemeinen Volkszählung folgenden Jahre dem Resultate der Volkszählung entsprechend von 10 zu 10 Jahren neuerdings festzustellen, ebenso nach § 29. die Einteilung der Wahlbezirke entsprechend zu berichtigen ist. Nach dem § 96. treten die obererwähnten Bestimmungen der §§ 24. und 29. nur in dem der nächsten Volkszählung folgenden Jahre, also in 1892 ins Leben. 449