Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)
52.15.1 1891. január 30. A minisztertanács a kereskedelemügyi miniszter úr ezen előterjesztését helyeslő tudomásul vévén, elhatározza, hogy a br. Kaas Ivor képviselő által a jelen ügyre vonatkozólag beadott interpellációra a kormány nevében a kereskedelemügyi miniszter úr által adandó válasz részleteit a legközelebbi ülésben fogja megállapítani. 3 2. A Németországgal folyó külkereskedelmi szerződési tárgyalások állása 4 A kereskedelemügyi miniszter úr bemutatja a közös külügyminiszter úr jegyzékét, mellyel a német birodalmi kormányhoz a kereskedelmi kooperáció kérdésében intézett átiratát közli. Ámbátor a közös külügyminiszternek ezen átirata két lényeges pontban nem felel meg az itteni felfogásnak, előadó miniszter úr az ügy jelen stádiumában mégsem kívánna újabb lépéseket tenni. Jelenti továbbá a kereskedelmi miniszter úr, hogy a német kereskedelmi tárgyalások során a B. tarifa második olvasásban megállapíttatott, és most az A. tarifa második olvasása van folyamatban. Ha ez befejezve lesz, előadó miniszter úr az eredményről részletes jelentést teend. Végül az előadó miniszter úr felhívja a minisztertanács figyelmét arra, hogy a német kereskedelmi szerződés-tervezet 15., vasúti tarifákat megállapító cikke, melyre vonatkozólag a minisztertanács kétszer is nyilatkozott, még eddig nem volt tárgyalható, mert a német birodalmi képviselők által előterjesztett magyarázó szöveg felett mi az osztrák es. kir. kormánnyal meg nem egyezhettünk. Amíg ugyanis az osztrák kormány a német birodalmi képviselők javaslatát teljességben elfogadta, addig mi tekintettel arra, hogy a német magyarázó javaslat nem világos, kölcsönösséget eléggé nem biztosít, és mindamellett oly intézkedési jogkört is érint, melynek lekötése céltalan lenne, a magyarázó javaslatot inkább mellőztetni és ehelyett egy megfelelőbb szövegnek, vagy egyszerűen a 15. cikknek változatlan fenntartását mondottuk ki. Előadó miniszter úr utal arra, hogy egyfelől az 1878-i szerződés hasonló cikkében lekötve volt tágabb tarifális diszpozíciók az 1881-i szerződésből éppen az osztrák kormány kívánságára lettek kihagyva, illetve csak restringált 4a mértékben felvéve, és másfelől, hogy a jelenlegi 15. cikk a gyakorlatban mindenik szerződő fél által akként lett értelmezve, amint azt mi értelmeztük, mert úgy Ausztriában, mint Németországban a belforgalom egyes részeiben oly kivételes kedvezmények adattak, melyeket lényegileg a szerződő felek másika igénybe nem vehetett. Minthogy azonban az osztrák kormány részéről ezen cikk fontossága érdemén túlra fokoztatott, és minthogy e tárgyban a megegyezés részünkről mindig kerestetett, és nem volna indokolt, hogy ennek elmaradása a német szerződési tárgyalásokat bármely formában nehezítse, ami különben eddig nem is történt, előadó miniszter úr az osztrák kormány újabb válaszának bevárása nélkül azon javaslatot teszi: 1. védessék, amíg lehet, az eredeti 15. cikk toldás nélkül, és ha ez nem menne, 441
