Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

49./2V 1891. január 9. fegyverszállítási szerződés utáni bélyegilleték engedtessék el; végre, hogy a gyár biztosíttatnék, miszerint az esetben, ha 1892. évben a kikötött 6000 db fegyvernél többet szállítana, az ezen felül szállított fegyverek is, legfeljebb azonban 12 000 db, át fognak vétetni, illetőleg az értük járó szállítási ár még az 1892. évben ki fog fizettetni. Az előadó miniszter úr végül felhatalmazást kér, hogy amennyiben a szóban lévő fegyverszállítási szerződés a törvényhozás jóváhagyásának fenntartásával megköttetnék, az erre vonatkozó törvényjavaslatot Ő Felsége legfelsőbb jóváhagyásának kieszközlése után az Országgyűlés elé terjeszthesse. A minisztertanács jóváhagyja, hogy a honvédelmi miniszter úr által előadott feltételek mellett az újonnan alakuló fegyvergyárral szerződés köttessék, s felhatalmazza az említett miniszter urat, hogy az iránt törvényjavaslatot terjesszen az Országgyűlés elé. Jegyzetek a A 19-22. pontokat nem közöljük. 1 Ld. még 1890. mûre. 25.Z3. és 4., ápr. Î1./2., máj. 2 3./8., jún. 20./L, jún. 27J6., 1892. febr. L/2., okt. 28J6., nov. 28.12. 2 A vkm. által — a mt. megbízásából — összeállított tervezetet Id. OL - K 26 - 1890 - 26 (2170). A bán észrevételeit tartalmazó levél: uo. - 1891 - 86 (656). 3 A Szerb Nemzeti Egyházi Kongresszus által 1885-ben készített tervezet a pátriárkától két esküt követelt: egyet az uraik, és az ország tv.-ei iránti hűségre, egyet pedig — a kongresszus színe előtt — a szerb nemzeti egyházi intézmények megőrzésére és megvédésére. 4 A mt. döntése nyomán újraszövegezett tervezetet ld. uo. — Szapáry 1891. jan. 27-én felségelőterjesztésben kért engedélyt a mt. határozatának végrehajtására, a következő indokolással: „remélhető, hogy a jelenlegi, nagyrészt mérsékelt elemekből alakult kongresszuson a kérdéses szabályzat megfelelő átdolgozása elérhető lesz, sőt az sem lehetetlen, hogy a szabályzat intézkedései esetleg a Gör. kel. Szerb Egyház összes ügyeit felölelő egységes szervezeti szabályzatba vétetnek föl." Ferenc József febr. 9-én engedélyezte a mt. által elhatározott lépéseket, de az eskü megváltoztatásához nem járult hozzá. Szapáry febr. 14-i kérésére Csáky febr. 17-én terjesztette elő a szabályzat újraírt szövegét és a kir. biztos utasításának tervezetét. Ezeket Szapáry febr. 21-én azzal adta ki Nikolics Fedor kir. biztosnak, hogy „annak idején egész befolyásával oda hatni méltóztassék, miszerint a kérdéses szabályzat a jelzett alakban ... fogadtassák el ..., annyival inkább, mert bizonyára sem az egyháznak, sem a kormánynak nem állana érdekében, ha esetleg a kongresszusnak egy harmadik elaborátuma is az előbbiek sorsára jutna". Uo. 5 A büm. 90 421/1890. sz. körrendelete (1891. jan. 29.) valamennyi törvényhatósághoz a bűntettesek előzetes letartóztatása körül Bajorország irányában követendő eljárás tárgyában. RT 1891. 4. p. 6 Az uraik. 1891. febr. 17-én adott engedélyt a tvj. benyújtására, erre azonban csak hosszú késéssel került sor. (OL - K 26 - 1893 - 1415.) — A családot az 1896:31. te. vette fel az örökös fh. tagsággal bíró családok közé. 7 Ld, még 1890. márc. 25.12., júl. 4./3. 8 A mt. elé került, 77 §-ból álló tvj.-ot a kivonatos indokolással együtt ld. OL - K 255 - 1891 - 12. t. 35. — A javaslat a bíróságok és ügyészségek felügyeletéről, szervezetéről, a gyakorlati bírói vizsga és a felsőbb ítélőbírói képesítés kellékeiről, továbbá egyéb olyan gyakorlati kérdésekről szólt, amelyek egyrészt a kir. ítélőtáblák és főügyészségek szervezéséről alkotott 1890:25. te. (vö. 1890. dec. 29./1.) következtében, másrészt a Szilágyi által tervezett perjogi reformok (vö. 1892. febr. 14./5.) szempontjából szükségesnek mutatkoztak. A tvj. leglényegesebb intézkedései — erkölcsi és anyagi előnyök nyújtásával — arra irányultak, hogy az alsóbíróságok kiemelkedő képességű bírái működési helyükön is megtalálhassák számításaikat, s ezáltal emelkedjék az elsőfokú bíráskodás 419