Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

32./407 1890. október 24. ugyancsak magyar területen fekvő uradalmait, bányáit és gyárait sem kezeltetheti a szerződés értelmében Bécsből, hanem a kezelést a magyarországi székhelyén felállí­tandó igazgatóságra köteles bízni. A szerződés ezen világos határozmányaival szemben a társaság nem tud egyébre hivatkozni mint arra, hogy az idézett szerződési cikk alapján megállapított és a kormány által jóváhagyott új társasági alapszabályok 26. §-ának 6. pontja szerint „a társaság magántulajdoni birtokainak, nevezetesen bánya- és hutaműveinek és ura­dalmainak igazgatása" a társaság úgynevezett együttes tanácsának tartatott fenn, s így kivétetett a mindkét részrőli igazgatótanácsok hatásköréből, amint ez kitűnik a 18. § illető pontjának szövegezéséből is, mely szerint „a budapesti igazgatótanács különösen a társaságnak magyar vasútvonalait s ezekkel összefüggő többi üzleteit igazgatja." Minthogy pedig a társasági uradalmak stb. nem képeznek a vasútvonalak kezelésével összefüggő üzletágat, az alapszabályok idézett határozmányaiból a társa­ság azt következtetheti, hogy miután ezen uradalmak stb. a vasút-engedélyezésből folyó különös állami felügyelet, megváltás és szállományi jog alá nem esnek, hanem a társaságnak szabad magántulajdonát képezik; ennélfogva azok igazgatása felett az együttes tanács szabadon rendelkezhetik minden tekintetben, s így a jószágigazgató­ságnak, mely neki közvetlenül van alárendelve, felállítása tekintetében sincs a szer­ződésszerű székhelyhez kötve. Előadó miniszter úr helytállónak ismeri el a társaságnak az alapszabályok 26. és 18. §-aira vonatkozó hivatkozását annyiban, amennyiben tény az, hogy a kormány által jóváhagyott alapszabályokban a budapesti és bécsi igazgatótanácsnak bizonyos ügyekre nézve már a szerződés első cikkében is kilátásba vett együttes üléseiből, melyek felváltva Budapesten és Bécsben tartandók, formaszerű együttes tanács al­kottatott s a társasági uradalmak stb. igazgatása ezen együttes tanácsnak tartatott fenn, nem helytálló azonban a társaságnak ezen tényből levont következtetése, mert az uradalmak stb. igazgatási jogából folyólag az együttes tanácsnak kétségtelenül jogában áll ugyanaz, hogy az úgynevezett jószágigazgatást közvetlenül saját fel­ügyelete alatt szervezze, valamint kétségtelen az is, hogy e szervezés tekintetében az együttes tanács nincs kötve a vasút-engedélyezésből folyó állami felügyelethez, de igenis kötve van azon a társaság által az uradalmakra, bánya- és hutaművekre stb. nézve is szerződésileg is önként elvállalt kötelezettséghez, hogy a Magyar Korona területén fekvő bánya- és hutaművek, gyárak és jószágok ügyeinek vezetésére, illetve kezelésére felállítandó igazgatóság Budapesten, mint a társaság magyarországi vál­lalatainak székhelyén legyen. Előadó miniszter úr azon nézetben van, hogy ha a társasági alapszabályok tényleg ellentétben is volnának a szerződés határozmányaival: ezen szerződésnek törvénybe iktatásából folyólag attól a törvényhozás felhatalmazása nélkül ez esetben sem térhetne el, hanem kötelessége volna annak az alapszabályok módosítása útján érvényt szerezni; az előadottakból azonban kitűnik, hogy az alapszabályoknak a tár­saság által idézett határozmányai nincsenek ellentétben a szerződés határozmányai­val, illetve hogy az alapszabályok azon intézkedése, mely szerint az uradalmak stb. igazgatása az együttes tanácsnak tartatott fenn, nem mentesíti a társaságot a szék­helyre és igazgatóságra vonatkozó szerződési kötelezettség alól, sem pedig ezen kö­telezettség teljesítésére akadályt nem képezhet. 341

Next

/
Oldalképek
Tartalom