Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

1890. szeptember 30. 29737./ A VI. pont utolsó bekezdésénél a gyámpénztárakban mutatkozó hiány megtérítésének kötelezettsége terjesztessék ki közvetlenül a r. t. városokra is, mégpedig mind a megyékben, mind a városokban kimondandó, [sic!] hogy a hiány elsősorban azok által fedezendő, kik a hiány okai, és csak azon esetre, ha ezen hiány ily módon fedezhető nem volna, pótoltassék a hiány a megye részéről kiállítandó és részletekben törlesztendő adóslevél átal. A VII. 4. pontnál az egyeseknél elhelyezett tőkeösszegek után esedékes törlesztési részletek és kamatok behajtására nézve maradjon el a közigazgatási behajtás. A VII. 9. pontnál az őrzési díjak elsősorban szintén a kezelési költségek fedezésére fordítandók, ez esetben azonban a létesítendő alap kamatai nem vehetők igénybe az államnak okozott költségek megtérítésére. A X. pont utolsó bekezdésénél megfontolandó még, hogy az 1877:XX. te. 20. és 22. §-aiban említett kérdések eldöntését nem kellene-e a bíróságokhoz utasítani?

6 Mire nézve az igazságügy-miniszter úr véleménye meghallgatandó, ki egyszersmind nyilatkozni fog aziránt is, nincs-e az 1877:XX. tc.-nek más oly intézkedése, mely inkább a bíróságokhoz volna utalandó. Jegyzetek a Azonos tollal átírt, bővített szövegrész; az eredeti a következő volt: „minisztereknek általános rendeletei vagy azoknak egyes ügyekben hozott határozatai a közigazgatási bíróságok elbírálásának tárgyát nem képezhetik s bírói". 1 A közigazgatási reform ügyére vonatkozó jk.-i pontok felsorolása: 1890. szept. 1. 12. jegyzet. 2 A közigazgatási bíráskodás ügyére vonatkozó jk.-i pontok felsorolása: 1890. szept. 1. 11. jegyzet. 3 A Tisza-kormány a közigazgatási bíráskodásról szóló tervezet mellett 1890 febr.-jában „az illetékességi vitás kérdésekről és a legfelsőbb illetékességügyi bíróságról" szóló tvj. alaptervezetét is elkészítette, mivel — az indokolás szavaival — a közigazgatási bíráskodás bevezetése meg fogja növelni a vitás hatásköri esetek számát. A tervezetet és indokolását Id. OL - K 26 - 1890 - 1338. 4 Szapáry mint büm. 1890. okt. 5-i átiratában kérte a vkm.-t, a honv. m.-t, a püm.-t, a kerm.-t és a fm.-t, hogy közöljék azokat az ügyeket, amelyeket a közigazgatási bíróságok hatáskörébe kellene utalni. A miniszterek véleményei (általában kimerítő indokolással) még okt. folyamán beérkeztek. Mindezeket Id. OL - K 148 - 1891 - III. t. - 3138. 5 A gyámsági és gondnoksági ügyek hatósági intézését az 1877:20. te. alapján elsőfokon a törvényhatóságokban és a r. t. városokban szervezett árvaszékek látták el választott tisztviselőkkel. A mostani büm.-i javaslat szerint az árvaügyi adminisztrációt összhangba kell hozni az állami közigazgatással, a megyei tisztviselők tervezett kinevezési rendszerével. Ezért: 1. a r. t. városi árvaszékeket meg kell szüntetni, a megyékben és a thj. városokban a közigazgatást vezető hatóságok mellett elsőfokú gyámhatóságokat kell szervezni; a feladatokat kinevezett állami tisztviselőkkel szükséges ellátni; 2. az elsőfokú gyámhatósági határozatok elleni fellebbezések elbírálását a szervezendő közigazgatási felsőbíróságra kell bízni (a közigazgatási bizottságok másodfokú jogköre megszűnik). 6 A javaslat szerint a közigazgatási bizottságok általános felügyeleti és az árvaszéki tisztviselők fölötti fegyelmi jogköre érintetlenül marad. 328