Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

27.735./ 1890. szeptember 28. 5. A miniszterelnök felkérése arra, hogy a Vaskapu szabályozására vonat­kozó számadásokat az Országgyűlésnek mutassa be. 9 6. A kereskedelemügyi miniszter felhatalmazása arra, hogy a munkások betegsegélyezéséről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjessze. 10 7. A pénzügyminiszter felhatalmazása arra, hogy a filoxérakárok miatt adandó adókedvezményekről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjessze. 11 9. b A Magyar Fegyver- és Lőszergyár Rt. feloszlása 12 A honvédelmi miniszter úr felhatalmazást kér, hogy tekintettel a Magyar Fegyvergyár Társulattal kötött szerződés azon határozmányára, mely szerint a neve­zett társulat 1897 előtt csak a honvédelmi miniszter úr beleegyezésével oszolhat fel, a nevezett társulatnak a feloszlására vonatkozó engedélyt megadhassa, megjegyezvén, hogy a Kincstár érdekeinek megóvása érdekében a társulat által letett 200 000 Ft-nyi biztosítékot lefoglalta, valamint a vámvisszatérítés címén a társulatnak fizetendett 23 000 Ft-ot is visszatartotta, s azonkívül azon teleknek 25000 Ft^-ra szá mított érté- két/ melyen a gyár épült, a Kincstárnak fenntartotta. A kívánt felhatalmazás megadatik. Jegyzetek a Tarkovich beszúrása. b A 10-12. pontokat nem közöljük. c Tarkovich átírta a szövegrészt; az eredeti, áthúzott szavak: „telek tulajdonjogát". 1 Ld. még 1890. szept. 21J2., okt. 10./6., nov. 6./2., dec. 17./7., 1891. jan. 3J3. 2 A 25 §-ból álló tvj.-ot Id. OL - K 26 - 1890 - 2337. — Régi és újabb szerződések alapján a Monar­chia konzulátusai az osztrák és magyar állampolgárok, valamint a védencek fölött bizonyos orszá­gokban (Törökország és a fennhatósága alatti területek, Marokkó, Perzsia, Sziám, Japán, Kína, Zanzibar, Korea, Tunisz) ún. konzuli bíráskodást gyakoroltak. Az első fokon eljáró konzuli bírósá­gok hatásköre különbözött: közülük 33 teljes, 70 csak korlátozott bírói jogkörrel rendelkezett; maga az eljárás sem volt egységes. A másodfokú ítélkezés különböző osztrák főtörvényszékekhez tarto­zott, függetlenül attól, hogy osztrák vagy magyar állampolgárokról volt-e szó. Az ország igazság­ügyi szuverenitását sértő állapot megszüntetését a kormány már korábban célul tűzte ki, de az oszt­rák féllel kezdett tárgyalások nehezen haladtak előre a nemzetközi szerződések kikötései és az 1867:12. te. 8. §-ának eltérő értelmezése miatt. — Vö. az 1891:21. tc.-hez készült jegyzetekkel a millenniumi Corpus Juris-ban. 3 A § kimondta, hogy a tv. rendelkezései 10 éven belül nem változtathatók meg. 321

Next

/
Oldalképek
Tartalom