Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)
26734./, 27735./ 1890. szeptember 21., 28. 6 Ld. 1890. szept. 28.Í7. 7 Ld. a 3. jk.-i pontot. 8 Ld. 1890. szept. 28./1. 9 Ld. 1890. máj. 17./U. 10 Ld. az 5. jk. -i pontot. 11 Ld. még 1890. júl. 4./2., szept. 21./2., nov. 6./L, 1891. márc. 14./14., 1894. febr. 4./14. — A tvj. első tervezetét Szapáry szept. 3-án küldte át véleményezésre az igm.-nek. A két §-ból álló tervezet felhatalmazást adott a kormánynak, hogy az 1878. júl. 13-án kötött berlini szerződés alapján megszállt tartományok bennszülött lakóiból alakított csapatok Magyarország és Horvátország területére történő behozatalához hozzájáruljon. Szilágyi több formai változtatás mellett a következőket javasolta: 1. „Külföldi katonaság elhelyezése hazai területen elég jelentékeny intézkedés arra, hogy a kir. magyar kormány ne egyszer s mindenkorra s bármily nagy számú csapatokra nézve, hanem esetenkint adhassa beleegyezését; minden szaporításhoz tehát az újabb hozzájárulás szükséges legyen." 2. Az elhelyezést a honv. m. és a közös hm. meghallgatásával az uraik, állapítsa meg. 3. A csapatok beszállásolási költségeit Bosznia-Hercegovina fedezze. Ilyen értelemben Szilágyi egy új, négy §-ból álló tvj.-tervezetet készített; Szapáry ezt terjesztette a mt. elé, amit a testület lényegtelen módosításokkal el is fogadott. A felségelőterjesztésben (szept. 27.) Szapáry a lényeges pontok megfogalmazásánál (a behozatalhoz, ill. szaporításhoz való esetenkénti kormány-hozzájárulás, a csapatok „ideiglenesen vagy hosszabb időn át" beszállásolása, a beszállásolás költségeit a megszállt tartományok fedezik) ügyelt arra, hogy a parlamenti tárgyalás során várható ellenzéki támadások kivédhetők legyenek, s hogy a javaslat ne idézhessen elő féltékenységet „a Fényes Portánál a török szultán szuverenitási jogai szempontjából." OL - K 26 - 1890 - 40. 12 Ld. még e jk. 2. pontját. — Az egyezmény létesítését Olaszország kezdeményezte. A magyar kormány erre hajlandó volt, de csak az 1887:9. tc.-be iktatott osztrák-magyar egyezmény elvei alapján (viszonosság biztosítása). Az államszerződést Bécsben kötötték meg júl. 8-án. Szilágyi 1890. okt. 3án nyújtotta be a tvj.-ot, amelyet az Ogy. jelentéktelen módosítással okt. 30-án elfogadott. A tvj., indokolása, kh. iratok és tárgyalás: OL - K 2 - 1887/92 - 5080, 5098, 5365 és 6142/1890 (182-183. és 185. cs.), KN (1887-92) 19. k. 27., 32., 38-39., 47. p., 21. k. 199. p. Egyéb iratok: OL - K 231 1894 - 2. t. - 7025. — A tvj.-ot az 1891:3. te. emelte tv.erőre, amely kimondta: az irodalmi és művészeti müvek szerzői és jogutódaik a szerződő felek országaiban kölcsönösen azokat az előnyöket élvezik, amelyeket ott a tv. az irodalmi és művészeti müvek oltalmára nyújt, vagy nyújtani fog. Végrehajtási rendelet: 1891. jan. 12. 2443. kerm. sz. RT 1891. 73. p. 13 1889-1890 folyamán 5 új cukorgyár létesült az országban (Botfalván, Szerencsen, Hatvanban, Mezőhegyesen, Selypen). Matlekovits II. k. 220. p. 14 Vö. 1891. máj. 21./8. 15 A közigazgatási reform ügyére vonatkozó jk.-i pontok felsorolása: 1890. szept. 1. 12. jegyzet. 16 A fm. szakközegei a törvényhatóságokban. A közigazgatási bizottságoknak ugyan rendes tagjai voltak, de nem számítottak valóságos tisztviselőknek, hanem csupán a „gazdatársadalom" köréből kiszemelt magánegyéneknek, akik nem álltak semmilyen szervezeti kapcsolatban sem a megyei, sem a központi igazgatással. (Vö. 1882:20. te.) 27./35J 1890. szeptember 28. 1. Törvényjavaslat a konzuli bíráskodásról 1 Az igazságügy-miniszter úr bemutatja a konzuli bíráskodás szabályozásáról szóló törvényjavaslatot, 2 319
