Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

1890. szeptember 1. 21 ./29./ 16. A közigazgatási reformmunkálatok szövegének szétosztása a miniszterek között A miniszterelnök úr mint a Belügyminisztérium vezetője a közigazgatási re­formmunkálatok egy részét a miniszter urak között közvetlenül szétosztván, a még hiányzó részek legközelebbi megküldését ígérvén, kiemeli, hogy az általa tervezett reformmunkálat 6 fő részből áll, éspedig: 1. Általános rész. 2. Vármegyék rendezése. 3. Közigazgatási bizottságok. 4. Arvaügy. 5. Közigazgatási bíróság szervezése. 11 6. Községek; mely munkálatok fő vezérelveinek és alapjainak megvitatása vé­gett szeptember 5-ére miniszteri értekezletet tüz ki, egyszersmind hangsúlyozza an­nak szükségét, hogy a minisztertanács végleges megállapodásának bekövetkeztéig a közigazgatási reformmal egybekötött kérdések és ügyek kiválólag bizalmasan kezel­tessenek. Tudomásul vétetett. 12 Jegyzetek 1 Ld. még 1890. jún. 20.il ., szept. 29/2., nov. 26J3., dec. 3/7., 1891. jan. 15/1., febr. 13/3., ápr. 3/3., máj. 1/8. és 9., máj. 13. fi. 2 Baross 66 oldalas emlékiratát Id. OL - K 26 - 1891 - 1775 (2368/1890). A memorandum részletesen ismertette a Lloyd fejlődési útját, a magyar érdekeket semmibe vevő és pénzügyi csődhöz vezető üzletpolitikájának jellemzőit, majd kimondta: itt az alkalom „a magyar tengeri hajózás és az azzal egybekötött érdekek egész teijességé"-nek felkarolására. Baross elvileg négy megoldási lehetőséget sorolt fel: 1. a szerződés — lejártáig — érvényben marad változatlan szubvencióval; 2. elfogadják a Lloyd kérését és felemelik az évi segélyösszeget (ez esetben a magyar részesedés 816 000 Ft-ra nö­vekszik); 3. a két kormány államosítja és egy nagy közös vállalattá alakítja a társaságot; 4. „Azzal az anyagi segéllyel, mellyel ma a Lloydnak, Adriának stb. adózunk, és ha már ennél is többet kell áldozni, azzal az áldozattal, mellyel hasznot hajtólag tengeri kereskedelmünket támogatni és fej­leszteni készek és képesek vagyunk, alkossunk egy, ha nem is világraszóló, nagy, de a mi viszo­nyainknak megfelelő fejlődőképes tengeri hajózási vállalatot, melyet magát az Adriában máris bír­juk, vagy amelyet az Adria nélkül is meg tudunk teremteni." Baross az első három lehetőséget — hivatkozva az ország gazdasági és pénzügyi érdekeire — elutasította, és határozottan egy külön, önállóan szubvencionált magyar vállalkozás mellett tette le a garast, mivel szerinte Fiumét, „a mi független kiviteli és behozatali útirányaink ezen legfontosabbját" csak így lehet fejleszteni, s mivel a közös hadászati érdekek is egynél több erős vállalatot igényelnek. A Lloydnak (408 000), az Ad­riának (307 000) és az egyéb kisebb vállalatoknak (70 000) eddig nyújtott összesen 785 000 Ft évi segélyösszeg kis kiegészítéssel elég lesz egy új, életképes vállalat alapítására — írta a kerm. 3 Vö. 1891. máj. 1/11. 4 Szapáry szept. 11-i átiratával tájékoztatta a közös küm.-t a mt. döntéséről. OL - K 26 - 1891 - 1775 (2774/1890). 5 Ld. még 1890. okt. 24/13. 302

Next

/
Oldalképek
Tartalom