Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

16./24./ 1890. július 4. mentesül, ha az összes munkását valamely betegsegélyező pénztárba beíratja, vagy maga alakít ilyen pénztárt, vagy dolgozóit valamely biztosítóintézetnél biztosítja. A javaslat értelmében a munkást a biztosítási díj 50, ill. az utóbbi esetben 10%-a terhelte volna. OL - K 231 - 1891 - 1. t. - 101 (2555/1889, 26 685/1890). — Ld. még 1892. márc. 6./14. — A „munkásvédő törvényhozás" további tvj.-aira ld. 1890. ápr. 18./4.JÚI. 18./2. 15 A Szapáry- és Wekerle-kormányok nem terjesztettek elő ilyen tvj.-ot. 16 Ld. 1893. szept. 7.Í23. 17 Ld. 1891. Jan. 15./6. 18-19 A Szapáry- és Wekerle-kormányok idején nem került sor ilyen tvj.-ok benyújtására. 20 Ld. 1890. szept. 28.Z7. 21 A fémjelzésről az 1867:16., az 1868:18. és az 1875:15. te. rendelkezett. A Szapáry- és Wekerlekormányok idején nem került sor ilyen tvj. benyújtására. 22 Ld. a 8. jk. -i pontot. 23 Az 1854. évi osztrák bányatv. rendezte a hazai bányászat viszonyait. Már a kiegyezés időszakában kiütköztek a tv. elavult, a bányászat fejlődését gátló intézkedései, ezért a kormány 1875-ben tvj.-ot terjesztett be a bányaügy új rendezéséről, de ez végül megmaradt a javaslat szintjén. 1884-ben újabb tervezet készült, azonban a nagybirtokosok tiltakozása miatt a kormány hamar le is vette azt a napirendről. (A tervezet ti. a földbirtokos bányászati joga kényszerű megváltásának elvét szándékozott kimondani.) A PM 1890-ben ismét napirendre tűzte a kérdést: a korábbi munkálatok alapján összeállított „Bányatörvény-javaslat"-ot kinyomtatta és közzétette. A nyomtatványt ld. OL - K 178 - 1890 - 1274.) Ennél tovább időszakunkban nem jutott az ügy. Vö. Matlekovits II. k. 70-75. p. 24 Ld. 1891. jún. 3./3. 25 A vízjogról az 1885:23. te. rendelkezett. Időszakunkban — a fm. terve ellenére — nem került sor vízjogi tvj. benyújtására. 26 A tvj.-ot csak a Bánffy-kormány idején terjesztették elő. Vö. 1897:21. te. 27 Ld. 1891. júl. 17./3. 28 Ld. 1893. júl. 22.76. 29 Ld. 1890. jún. 6./1. 30 A tvj.-ot Fejérváry — az uraik. okt. 31-i lf. jóváhagyásával — 1890. nov. 4-én nyújtotta be a Házban. Tv.erőre emelte az 1890:40. te. — HL. - Honv. Min. Lt. - Lf. előterjesztések - 1890 - 2363, OL - K 2 - 1887/92 - 5377, 5750, 6083, 6139/1890 (183-185. cs.), KN (1887-92) 19. k. 53. p. 31 Ld. 1890. jún. 27./1. 32 Ld. 1890. nov. 14. 33 Vö. 1890. szept. L/16. 34 Ld. még 1891. márc. 5. 35 Ld. még 1890. ápr. 11./6., máj. 17./3., máj. 30./5. 36 A júl. 3-án kelt ajánlatot ld. OL - K 229 - 1893 - 14. t. - 9375 (40 999/1890). 37 A határozatot tartalmazó júl. 10-i leiratot ld. uo. — Végül a kormány és az Osztrák-Magyar Államvasút között 1891. jún. 7./júl. 12-én megkötött, a társaság magyarországi vonalainak megváltását tartalmazó egyezmény 11. cikke intézkedett az Arad-Temesvári Vasút részvényeinek beváltásáról, így a vasút az egyezményt tv.-be iktató 1891:38. te. alapján került az állam tulajdonába. Uo. 1891. évi iratok. — Vö. 1891. márc. 18./2. 38 Ld. még 1890. márc. 25.Z2., szept. 28.Z2. és 3., dec. 3./15., 1891. márc. 14./2., ápr. 6./L, máj. L/26., máj. 21./20.,jún. 26./l.,júl. 10./7. 39 Az úrbéres földek után a volt földesuraknak járó kárpótlást Horvátországban is az állam fizette, természetesen a terheknek a volt úrbéresekre hárításával. Az uraik. 1854. jan. 16-i nyílt parancsa ezzel kapcsolatban elrendelte, hogy a föld-tehermentesítési kiadások fedezésére — hasonlóan Magyarországhoz — az egyenes adók után föld-tehermentességi pótlékot vessenek ki, s hogy e bevételekből Orsz. Föld-tehermentesítési Alapot képezzenek. Az Alapjövedelmei 1885-től már oly magasak voltak, hogy az évtized végére képződő jelentős feleslegek egyéb célokra való fordítása vált időszerűvé. OL - K 26 - 1891 - 39 (39). 40 Az ezüst váltópénzek átverése hamarosan lekerült a napirendről — Ld. még 1890. júl. 4./3., dec. 3./14. 211