Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

1890. június 27. 15723./ Lukács Béla, br. Podmaniczky Frigyes, Ráth Károly, gr. Szapáry Géza, gr. Széchenyi Béla, Tarkovich József, Tisza Kálmán, Vukotinovich Lajos, Ybl Miklós lettek. 6 Nyitra vm. főispáni széke Szalavszky Gyula büm.-i áll. titk.-i kinevezésével (vö. 1890. máj. 17./14.) üresedett meg. Thuróczy Vilmos kinevezésére a júl. 4-én kelt lf. elhatározással került sor. OL - K 148- 1906- 11. t.- 1307. 7 Kürthy Lajos Komárom vm.-i főjegyző főispáni álláshoz juttatása érdekében Károly Lajos fhg. is közbenjárt Szapárynál. OL - K 148 - 1890 - III. t. - 1286. — Kürthyt is 1890. júl. 4-én nevezte ki az uraik. Bp.-i Közi. 1890. júl. 11. 8 Ld. még 1890. márc. 25J3. és 4„ ápr. 11./2., máj. 23./8., jún. 20./L, 1891. Jan. 9./L, 1892. febr. L/2., okt. 28J6., nov. 28.Z2. 9 A Gör. Kel. Szerb Egyház autonómiájának egyes területeit rendező jogszabályok 1868 után keletkeztek. (Ezeket ld. Közigazgatási döntvénytár... 109-169. p.) — A kormány ugyan annak idején érdemben foglalkozott a szabályzatokkal, sőt el is határozta azok visszautalását a kongresszus elé, azonban az akkori politikai helyzet és a szerbekkel való ellentétek miatt végül nem ezt az utat választotta, hanem halogató taktikát folytatott, s nyíltan nem foglalt állást. OL - K 26 - 1890 - 26 (2315). 10 A mt. határozatát Szapáry júl. 14-én terjesztette az uraik, elé, aki júl. 23-án kelt lf. elhatározásával hozzá is járult ahhoz. — Nikolics kir. biztos 1890. okt. elején állapodott meg a pátriárkával, hogy a munkálatokat a kongresszusi választmánynak adják vissza. (Uo. /2315 és 3233/). A visszaadásra még okt.-ben sor került, és a választmány már okt. 25-i ülésén tudomásul vette a kormány intézkedését. OL - K 26 - 1891 - 86 (2831). 11 A vkm. 1871-ben állította fel az Orsz. Közoktatási Tanácsot, amely véleményező, javaslattevő testületként működött. A mt. határozata és az uraik. nov. 19-i lf. jóváhagyása után Csáky 53 420. sz. a. adta ki a tanács új szabályzatát. (Ld. RT 1890. 2232. p.) A tanács új szervezetében szaktudományok és iskolanemek szerint tagolódott. 12 Ld. még 1890. márc. 25./15., ápr. 18./14., 1892. ápr. L/3., 1893. ápr. 14./2., máj. 15./3., dec. 2J5. 13 A bécsi Union Bank által 1888-ban Budapesten alapított Magyar Fegyver- és Lőszergyár Rt. részére az 1888:2. te. jelentős kedvezményeket biztosított, A gyár az 1881:44. te. alapján élvezett adó-, illeték- és bélyegmentesség mellett ingyen kapott állami telket, és vámmentesen hozhatta be külföldről a berendezéshez szükséges eszközöket. A vállalat ezzel szemben kötelezte magát, hogy a Honvédségnek 1890. jan. l-jétől kezdődően 180 000 db 1888. évi mintájú Mannlicher-féle 8 mm-es ismétlőpuskát szállít. Fejérváry a rt. 1889. dec. 6-i kérelmére hosszabbította meg 1890. jún. 30-ig a fegyverszállítás megkezdésének határidejét. HL — Honv. Min. Lt. - 1890 - Elnökség - 6048. 14 Ld. még 1890. júl. 4./14., szept. 19./2., szept. 28J9., okt. 24J6., dec. 3./L, 1891. aug. 3,/3., 1892. ápr. 29.Z2., 1893. szept. 13./12. 15 Ld. még 1890. jún. 13./L, aug. 8./7. 16 A kongresszust valóban Bp.-en tartották, de nem 1895-ben, hanem 1896-ban. 17 Ld. még 1890. ápr. 11./6., máj. 9./2., máj. 17J4.,jún. 13./4.JÚI. 4./3., szept. 21./2., 1892. máj. 20./9. 18 A tvj.-ot Baross a nyári szünet miatt csak 1890. okt. 15-én nyújthatta be, miután júl. 4-én Wekerlével egyetemben aláírta a szerződést. (A tvj., indokolása és a kh. iratok: OL - K 2 - 1887/92 - 5092, 5387, 6124 és 6149/1890 /182., 183. és 185. cs./.) — A Ház dec. 17-én vita nélkül fogadta el a tvj.-ot. (KN /1887-92/ 19. k. 30-31., 54. p., 21. k. 167-168., 191-192. és 201. p.) — Tv.erőre emelte az 1891:2. te. A Magyar Északkeleti Vasút Rt. vonalai 1890. jan. 1-jei visszamenőleges hatállyal kerültek az állam tulajdonába. 19 Az I. Nemzetközi Postakongresszuson (Bern) 1874. okt. 9-én elfogadott egyezmény (Magyarországon az 1875:7. te. emelte tv.erőre) hívta életre a Nemzetközi Postaegyesületet, amely egységes alapra helyezte az európai államok, továbbá az Amerikai Egyesült Államok és Egyiptom kölcsönös postai viszonyait. Az 1878-ban Párizsban tartott II. kongresszus új egyezményt fogadott el (vö. 1879:14. te), amihez a III. kongresszuson (Lisszabon, 1885) született pótszerződés csatlakozott (vö. 1886:12. te). Az egyezmények értelmében a szerződő felek (1885-ben már 50 ország) a postai levelezésben egységes területet alkottak, s a levelek, levelezőlapok, nyomtatványok és áruminták kölcsönös forgalmát egységes díjszabás szerint kezelték. Mindazok a szerződő országok, amelyek területét a szállításra igénybe vették, szárazföldi szállítás esetén levélnél és levelezőlapnál 2 Fc/kg, egyéb küldeménynél 25 cm/kg díjban részesültek. 268