Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

1890. május 17. 9.111.1 építendő vasúton az első évben legalább 50 000, azután pedig évenkint legalább 100 000 tonna kőszenet szállítani, s a szállítási díjon felül a helyiérdekű vasútnak tonnánként 20 kr-t, de legalább 20 000 Ft-nyi évi járulékot fizetni, s ezen járulék alapján s annak lekötése mellett az engedélyt kérők a törzsrészvénytőke névértéke erejéig törlesztési kölcsönt vennének fel. Minthogy pedig ezen kölcsönt az Állam­vasutak közvetítenék, s ezáltal támogatnák a vállalat létrejöttét, az említett kőszén­szállítási járulékok a kölcsön törlesztéséig az Államvasutak javára köttetnék le, me­lyeknek pontos lerovását a helyiérdekű vasút biztosítaná. Ezen biztosítás fejében a helyiérdekű vasút a szokott s 40 000 Ft-ban megálla­pított engedélyezési biztosítékon felül még külön 80 000 Ft-nyi óvadékot tartoznak [sic!] letenni, s azonfelül a járulékfizetési kötelezettség az alakítandó bányatársulat birtokaira a MÁV javára telekkönyvileg első helyen bekebeleztetnék. A kölcsön közvetítése fejében a 316 000 Ft-ot tevő törzsrészvények az Állam­vasutaknak adatnának át azzal a jogosítvánnyal, hogy azoknak osztaléka is mindad­dig, míg a kölcsön teljesen törlesztve nincsen, az Államvasutakat illesse. A kölcsön teljes törlesztése után 200 000 Ft névértékű részvény a bányatársulatnak adatnék át, 116 000 Ft-nyi részvény pedig azután is az Államvasutak tulajdonában maradna. Engedélyesek ezenfelül állami kedvezményben nem részesülnének. Az előadó miniszter úr végül megjegyezte, hogy engedélyt kérők a vasút en­gedélyezéséért járó 40 000 Ft-nyi biztosítékot már tényleg letették, de azt kérték, hogy a kőszénszállítási járulék biztosítására szolgáló 80 000 Ft-nyi óvadékot később fizethessék le; addig, míg ezen kötelezettségüknek meg nem felelnek, lemondván a különleges állami támogatás igénybevételéről, s csak a vasútépítési engedély kiadatá­sát kérvén. A minisztertanács súlyt fektet arra, hogy az előterjesztésben említett 80 000 Ft-nyi különleges biztosíték is előzőleg fizettessék le, s azért az engedélyezési feltételek felett sem kíván mindaddig érdemileg határoz­ni, míg az engedélyt kérők ezen utóbb említett biztosítékot is tényleg le nem fizették. Megbízatott tehát a kereskedelmi miniszter úr, hogy az esetre, ha az engedélyt kérők ebbeli kötelezettségüknek is megfelelnének, terjessze elő ezen ügyet érdemleges tárgyalás végett újból a minisztertanácsnak. 12 8. Kifogás az osztrák népszámlálási statisztikai utasítás ellen A kereskedelmi miniszter úr a minisztertanács tudomására hozta, hogy a f. év végével megtartandó általános népszámlálásra vonatkozólag az osztrák kereskedelmi miniszter által az osztrák tartományok számára kiadatni tervezett utasítás, mely sze­rint az összeírási rovatokba az egyes egyének rendes társalgási nyelve (Umgangs­sprache) jegyzendő be, azt a határozatot tartalmazza, hogy a magyar társalgási nyelv csak a Bukovinában veendő figyelembe, illetőleg jegyzendő be a számlálási ívekbe. A magyar kormány e tekintetben nem avatkozhatik ugyan az osztrák kormány intézkedéseibe, de miután a statisztikai adatok pontossága érdekében nagyon kívá­236

Next

/
Oldalképek
Tartalom