Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

1890. április 18. 5./13./ 16 Egyiptom azoknak az országoknak, amelyek nem ismerték el új vámszabályzatát (a Monarchián kívül Németország és Franciaország), még a 80-as évek derekán megtiltotta a dohány bevitelét. Uo. 57. 17 Az összes külkereskedelmi vonatkozású jk.-i pont felsorolása: 1890. márc. 25. 29. jegyzet. 18 Kölcsönös kedvezményeket tartalmazó tarifaszerződést csupán Olaszországgal, Svájccal és Szerbiával tudott létesíteni a Monarchia. — Vö. Matlekovits II. k. 608-615. p. 19 Ld. 1890. okt. 10./3. 20 Ld. 1890. dec. 17./l. 21 Ld. 1891. máj. 1./6. 22 Ld. 1890. nov. 12./1. 23 A Baross elnökletével tartott értekezlet jk.-ét ld. OL - K 255 - 1890 - 6. t. - 778. — Baross a tanácskozáson bejelentette, hogy Románia ajánlatot tett a kereskedelmi szerződési tárgyalások felvételére és az 1886-tól tartó vámháború megszüntetésére. Miután a mt. korábban már üdvözölte a román kezdeményezést, az értekezlet feladata az volt, hogy javaslatot tegyen a Romániával szembeni konkrét magatartásra. A következő megállapodás született: mivel nem tudható, hogy a fontos nyugati országokkal, elsősorban Németországgal szemben milyen eredmények remélhetők, „Romániával egyelőre végleges szerződés ne köttessék, hanem elsősorban csakis egy megfelelő provizórium vétessék kilátásba." A legnagyobb kedvezmény biztosításán kívül még vámkedvezmények elérését vették célba, mégpedig úgy, hogy az állategészségügyi intézkedéseink csorbítatlanul megmaradjanak. — Ld. 1890. dec. 3./6. 24 A vámértekezletre ápr. 26-án került sor Bp.-en, jk.-ét ld. OL - K 178 - Külkereskedelmi ügyek 1891 - 118 (741/1890), míg a Wekerle részére készült értékelő jelentést ld. OL - K 255 - 1890 - 6. t. - 1035. —Ld. még a bevezető tanulmány. A/H. 1. 2. fejezetét. 25 Ld. még 1890. márc. 25J2., máj. 9./2. — Az 1888:35. te. vezette be az állami italmérési jövedéket, és szüntette meg ezzel a nemesi, úrbéri, kiváltsági stb. címeken addig létező, feudális eredetű italmérési jogokat. (Vö. 1890. máj. 9J5.) Az 1888:36. te. ugyanakkor kimondta, hogy az addig italmérési jogot gyakorlók állami kárpótlásra tarthatnak igényt, amennyiben igényüket 1889. márc. 31-ig a kir. adófelügyelőnél bejelentik (13. §). E határidőt egy hónappal meghosszabbította az 1889:5. te, de 31 megyében még 1890-re sem történt meg hiánytalanul és szabályosan a bejelentés. A püm. bizonyos esetekben indokoltnak tartotta új határidő megállapítását, mert gyakran nem a tulajdonos, hanem a hatóság követett el mulasztást. A tvj. ezért azoknak a kártalanítási igényeknek a tárgyalását is meg kívánta engedni, amelyeket ugyan nem az előirt helyen, de legalább valamely egyéb hatóságnál 1889 végéig írásban bejelentettek, és amelyek tárgyalás alá vételét az érdekeltek 1890. jún. 30-ig a püm.-től írásban kérik. — A mt. határozata után Wekerle máj. 10-én tette meg felségelőterjesztését, az uraik, pedig máj. 13-án engedélyezte a tvj. benyújtását. Erre máj. 16-án került sor. A tvj.-ot a Kh. jún. 4-én fogadta el, miután a Pénzügyi Bizottság indítványára 1890. szept. 30-ig hosszabbították meg a bejelentés határidejét. (OL - K 255 - 1890 - 2, t. - 1210, OL - K 2 1887/92 - 4754, 4785, 4909 és 4923/1890 /181. cs./, KN /1887-92/ 18. k. 174., 218., 440-441. és 451. p.) — A tvj.-ot az 1890:38. te. emelte tv.erőre. A kártalanítások iránti tárgyalások 1894 végére zárultak le. Összesen 42 707 igényt nyújtottak be, ebből 41 046 esetben állapítottak meg kártalanítást, összesen 229 794 492 Ft értékben. Ez az összeg a tervezett 230 millió Ft-on belül maradt Vö. OL - K 255 - 1894 - 2. t. - 3062 (Wekerle 1894. dec. 17-i felségelőterjesztése). 26 Ld. még 1890. márc. 25.Z2., máj. 9./2. — A felsorolt címeken Magyarországot összesen 3 202 363 Ft terhelte. Az uraik, az ápr. 25-i felségelőterjesztés nyomán máj. 7-én járult hozzá a tvj. benyújtásához, amire máj. 16-án került sor. (OL - K 255 - 1890 - 6. t. - 1208.) (Az aktában megtalálható a tvj. és indokolása is.) A kh. iratokat, ill. a jún. 3-4-én lezajlott tárgyalást ld. OL - K 2 - 1887/92 4753, 4786, 4907, 4924/1890 (181. cs), KN (1887-92) 18. k. 218., 339-340. és 451. p. — A tvj.-ot az 1890:37. te. emelte tv.erőre. 27 Ld. még 1890. márc. 25.fi5., jún. 27.Z8., 1892. ápr. 1./3., 1893. ápr. 14./2., máj. 15./3., dec. 2./5. — A jelentést, amelyet Csáky ápr. 28-án terjesztett a Ház elé, ld. OL - K 2 - 1887/92 - 4627/1890 (180. cs.). Ebből kitűnik pl. hogy a VKM 1890. évi költségvetésének tárgyalásakor a Ház Pénzügyi Bizottsága javasolta, hogy az Iparművészeti Múzeum palotáját a Beleznay-kertnél olcsóbb telken építsék fel, s hogy a vkm. — a márc. 25-i mt. döntése nyomán — 175 000 Ft-ért már eladta a Beleznaykert egy részét, s megvette az Üllői úti telket. 214