Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)
1890. április 11. 4./12./ hogy az új rendszer pénzügyi eredményéről annak idején jelentést tegyen, előterjesztette a MÁV 1889. évi üzleti eredményére vonatkozó jelentést, mely szerint az 1889. évben elért nyersbevétel 43 350 000 Ft-ot tett, vagyis még 227 401 Ft-tal többet, mint a zónarendszer behozatala előtti 1888. évben, míg az 1889. évre csak 39 900 000 Ft-nyi bevétel volt előirányozva, úgyhogy a tényleg elért eredmény az előirányzatot 3 444 000 Ft-tal haladja meg. Örvendetes tudomásul vétetett. 18 10. A Közgazdasági Alap fölötti rendelkezés végleges szabályozása A pénzügyminiszter úr előterjesztette, hogy az 1880:XX. te. némely határozatainak módosítása iránt benyújtott törvényjavaslat 10. §-ában a vízszabályozó társulatok, valamint Szeged városa és a kárvallott szegedi lakosok visszafizetett kölcsöneiből Közgazdasági Alap 19 javadalmazására visszatartandó 1 200 000 Ft-nyi összegre nézve a kormány azt a javaslatot tette, hogy ezen alap tőkéi és kamatjövedelmei a pénzügyi s a „földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi" miniszterek egyetértő rendelkezésével használtassanak fel egyes közgazdasági célok elérésére s vállalatok létesítésére. Midőn az 1889:XVIII. te. alapján a volt Közmunka- és Közlekedésügyi és a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumok helyett az ügyek új beosztásával a mostani Kereskedelmi és Földmívelési Minisztériumok állíttattak fel, a minisztertanács 1889. május 20-án kelt határozatával kimondotta, hogy a szóban levő 1 200 000 Ft-nyi alap, illetőleg az abba visszafolyó összegek a Kereskedelmi és Földmívelési Minisztériumok között megfelelő célú alapok képzésére egyenlő arányban osztassanak fel. Az 1880:XX. te. módosításáról szóló törvényjavaslatnak a Képviselőházban tárgyalása alkalmával azonban, minthogy időközben a minisztériumok új beosztására vonatkozó 1889:XVIII. te. már megalkottatott, nem ügyelve a módosítás horderejére, az 1 200 000 Ft kihasítására vonatkozó 10. §-ba a „földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter" helyett „földmívelésügyi miniszter" tétetett, s a törvényjavaslat így is lett elfogadva, szentesítve, s mint 1889:XXXI. te. a törvények közé iktatva. 20 Kétségtelen, hogy a most idézett törvény alkotásakor a szándék az volt, hogy a kérdéses alapból kereskedelmi és ipari vállalatok is támogattassanak, minthogy a minisztertanács is fennebb idézett határozatában kimondotta, hogy a szóban levő alap az illető két minisztérium között egyenlő arányban osztassék meg; de miután a megalkotott törvény csak a földmívelési minisztert említi, mégis kérdés, vajon a kereskedelmi miniszter intézkedhetik-e ez alapról? Azért megfontolandó volna, hogy az ügy ilyen állásában mit kellessék tenni. A minisztertanács abban a nézetben volt, hogy ha hibás is a törvény rendelkezése, az — míg nem módosíttatik — kötelező, s így a kérdésben levő alap felhasználásáról alakilag csak a pénzügyi és földmívelési miniszterek intézkedhetnek egymással egyetértőleg, ami nem zárja ki azt, sőt tekintve az alap eredeti rendeltetését szükséges is, hogy a teendő in202