Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

37117 1890. április 3. E rendes nyomszélességgel építendő vasút hossza 19,23 km, tényleges építési és üzletberendezési tőkéje 555 000 Ft, melyből forgalmi eszközök beszerzésére 38 000 Ft, tartalékalap képzésére pedig 10 000 Ft fordíttatnék. Az említett építési tőke 135 000 Ft erejéig érdekeltségi hozzájárulás által van fedezve, úgyhogy az épí­tési tőkének 35%, vagyis 194 250 Ft erejéig törzsrészvények útján biztosítandó ré­széből még 59 250 Ft fedezetlenül áll. Az építési tőke 65%-a fejében kiadandó, 5%­nyi osztalékra jogot adó elsőbbségi kötvények legalább 72%-kal volnának kibocsá­tandók. Minthogy arra nincsen kilátás, hogy a törzsrészvények útján fedezendő tőke­hányadnak 59 250 Ft-nyi fedezetlen része az érdekeltség körében biztosítható volna, s minthogy a szóban levő vasút létrejöttét általános közgazdasági érdekek is kívána­tossá teszik, kivált az esetben, ha — mint tervezve van — az a Balaton partjáig, esetleg Keszthelyig folytatást nyer, indokolt, hogy a szóban levő vasúti vállalat álla­mi segéllyel is támogattassék. E segély állana: a postának az engedély egész tartama alatt ingyen szállításáért 50 éven át engedélyezendő évi 1500 Ft járulékból, továbbá egyszer s mindenkorra adandó 16 000 Ft-nyi segélyből, mely segélyek fejében megfelelő névértékű törzs­részvények bocsáttatnának az Államkincstár tulajdonába. E segélyekkel további 43 200 Ft-nyi törzsrészvény volna biztosítva, a még ezen felül is maradó mintegy 16 000 Ft-nyi hiány vagy esetleges megtakarítá­sok, vagy az építési vállalkozónak 16 000 Ft erejéig törzsrészvényekkel leendő kielé­gítése útján volna pótolható. A kereskedelmi miniszter úr felhatalmaztatott, hogy a szóban levő vasút építésére és üzletére Ő Felsége legfelsőbb jóváhagyásával az engedély­okmányt a minisztérium nevében kiadhassa, s egyszersmind az előadott állami segélyeket engedélyezhesse. 10 10. a A horvát-szlavón-dalmát miniszter előterjesztésére határozat arról, hogy a regálé-kártérítések bejelentési határidejének meghosszabbításáról szóló horvát törvényjavaslat Horvát Országgyűlés elé terjesztését a miniszter­tanács tudomásul veszi. 11 Jegyzetek a Ali. pontot nem közöljük. 1 Szilágyi 1890. ápr. 17-én nyújtotta be „A kir. ítélőtáblák és a kir. főügyészségek szervezéséről" szóló tvj.-ot. Az 1868:14. te. a Kir. Kúria alatt két ítélőtáblát állított fel: Pesten és Marosvásárhe­lyen. Ez a szervezet már az első időszakban sem felelt meg az igényeknek, a reformot azonban po­litikai okok (1867 után a kormány centralizációra törekedett) és az államháztartás súlyos helyzete sokáig megakadályozták. 1890-ben is sokan érveltek a bírósági szervezet átalakítása ellen, elsősor­ban a perrendtartás kidolgozatlansága miatt. A kh. vita (1890. máj. 2-9.) során az ellenzék fő kifo­gása ez volt a javaslat ellen. Heves vita folyt a székhelyek kérdésében, főleg Arad és Besztercebá­nya mellőzését sérelmezték. Végül jelentéktelen módosításokkal az eredeti tvj. emelkedett tv.erőre (1890:25. te.), és a jk.-i pontban említett 11 kir. ítélőtáblát és velük azonos székhelyekkel 11 kir. 195

Next

/
Oldalképek
Tartalom