Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

Bevezető tanulmány Szapáry kormányra lépése után úgy ítélte meg, hogy egyes minisztériumok nincsenek tisztában a 64/1867. ME szabályzat előírásaival, ezért felhívta a figyelmet a szabályzat betartására. (1890. máj. 2S./9.) A Wekerle-kormány idején szabályozták a nemesség-adományozási eljárást. Ennek keretében pontosan meghatározták az egyes miniszterek és a minisztertanács feladat- és hatáskörét. (1893. dec. 8./L, dec. 23J36., 1894. jún. 24./18.) A minisztertanácsok tartásának módjára, gyakoriságára és a tárgyalandó ügyek előterjesztésére nem voltak általános érvényű szabályok. A Szapáry-kormány második minisztertanácsi ülésén „részint a kormány tagjainak egymás között sűrűbb érintkezése, részint az ügyek gyorsabb elintézhetése érdekében" határozat született, hogy „minden pénteken, lehetőleg a déli órákban tartassék minisztertanács, s minden ... ülés végén határoztassanak meg azon fontosabb tárgyak, melyek a jövő ülésben elsősorban tárgyaltatni fognak." (1890. márc. 25./1.) E határozat végrehajtásáról elmondhatjuk a következőket. A Szapáry-kormány 965 napos működése során 134 minisztertanácsot tartott, az 1890. december 29-i kivételével mindet Budapesten, tehát átlagban egy hétre egy ülés esett, míg Wekerle Sándor kormányának 787 napja alatt a minisztertanácsok száma 90 volt, így átlagban 8-9 naponként ült össze a testület. Hosszú szünetek és sűrű ülésezések gyakran előfordultak mindkét kormány idején. Általában a nyári parlamenti szünetben a kormány sem tartott ülést, viszont pl. az éves költségvetési tervezet összeállítására vagy a Szapáry-kormány idején a közigazgatási reformjavaslat tárgyalására 3-4 egymás utáni napon megtartott minisztertanácsra is szükség volt. Szapáry Gyula kormánya — határozata szellemében — többségében (48 alkalommal) pénteken tartotta testületi üléseit. A Wekerle-kabinet esetében nem találunk kitüntetett napot: a hét valamennyi napjára esett minisztertanács, a legtöbb (18) hétfőre, a legkevesebb (10) vasárnapra. Egy minisztertanács (1894. szeptember 1415.) két napon át tartott. Mint a jegyzőkönyvekből megállapítható, a következő minisztertanácsi ülés fő napirendi pontjainak előzetes meghatározását 1890. március 25. után négy alkalommal biztosan elvégezte a testület, később azonban ennek nyoma alig akad. Ilyen „nyom" fordul elő az 1891. augusztus 16-i jegyzőkönyvben. Aznap a testület kitűzte a következő két ülés időpontját és témáit, továbbá a parlamenti szünet idejére ügyeletre, Budapesten tartózkodásra osztotta be a minisztereket. (1891. aug. 16./1.) A minisztertanácsban — ha jelen volt — az uralkodó elnökölt. Ez a Szapárykormány idején öt alkalommal fordult elő. Ferenc József az új kabinet első minisztertanácsában talán azért jelent meg, mert Tisza Kálmán hosszú miniszterelnöksége után személyesen kívánta közölni elvárásait. Fontos, a kormány helyzetét nagyban befolyásoló témák napirendre kerülése indokolta az uralkodó részvételét az 1890. november 14-i (elkeresztelések ügye), az 1891. március 5-i (a közigazgatási törvényjavaslat megtárgyalása), az 1892. február 24-i (a választások után kialakult politikai helyzet áttekintése) és az 1892. október 17-i (az egyházpolitikai törvényjavaslatok ügye) minisztertanácsokban. A Wekerle-kormány idején Ferenc József — nyilván ezzel is éreztetni kívánta, hogy nem igazán szája íze szerinti kabinet működik — mindössze egyszer, 1893. november 6-án, a házassági jogról szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmából vett részt a miniszterek tanácskozásán. 168